Földessy Gyula
Földessy Gyula | |
Született | Feldmann Gyula Károly 1874. október 19. Nyíregyháza |
Elhunyt | 1964. december 18. (90 évesen)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hermann Ludmilla (Lula) (h. 1909–1955) |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Kossuth-díj (1951) |
Sírhelye | Farkasréti temető (28-1-213/214)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földessy Gyula, született Feldmann Gyula Károly[5] (Nyíregyháza, 1874. október 19.[6] – Budapest, 1964. december 18.)[7] Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Életútja
[szerkesztés]Földessy Károly (1850–1917)[8] postatiszt és Keresztes Anna (1851–1937) fia. 1902-ben magyar–német szakos tanárként végzett a Budapesti Tudományegyetemen.
1900-tól 1919-ig a budapesti V. kerületi főreáliskolában, 1919 májusától augusztusig a II. kerületi Mátyás király Gimnáziumban tanított. Ezután nyugdíjazták. 1929 után az MTA Szótári Bizottságában dolgozott. 1945-ben címzetes nyilvános rendes egyetemi tanári, 1946-ban címzetes gimnáziumi igazgatói kinevezést kapott.
Felesége Hermann Ludmilla (Lula) zongoraművész, zenepedagógus volt, akit 1909. július 1-jén Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[9]
Munkássága
[szerkesztés]Az 1910-es években Ady Endre szűkebb köréhez tartozott. 1911-ben lett kötetei gondozója, a költő „poéta-adminisztrátora”. 1919-ben publikálta első írását Adyról. Kiadta a költő fiatalkori verseit, hátrahagyott munkáinak Az utolsó hajók című gyűjteményét, válogatott cikkeit, tanulmányait és összes költeményeit. 1924–1925-ben az Ady-Múzeum szerkesztője volt Dóczy Jenővel. Fő műve az Ady minden titkai című kommentárgyűjtemény, amely a költő verseinek keletkezéstörténetét, motívumainak hátterét és összefüggéseit elemzi.
Goethe Faustjának fordítójaként is ismert.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]1960 áprilisában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
- Kossuth-díj ezüst fokozata (1951) – „Ady Endre műveinek összegyűjtésében és kiadásában szerzett érdemeiért”
- Munka Érdemrend (1954)
- A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1959)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1964)
Főbb művei
[szerkesztés]Monográfiák, tanulmánygyűjtemények
[szerkesztés]- Petőfi elbeszélő költészete (Budapest, 1902)
- Petőfi (Budapest, 1911)
- Arany János, az ember és a költő (Budapest, 1917)
- Ady Endre (Budapest, 1919)
- Ady-tanulmányok (Budapest, 1921)
- Újabb Ady-tanulmányok (Berlin, 1927)
- Ady-problémák (Budapest, 1929)
- Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, esztétika és filozófia köréből (Budapest, 1934)
- Egy nagy szepesi költő. Lám Frigyes (Budapest, 1936)
- Az ismeretlen Ady (Budapest, 1941)
- Ady, az ember és a költő (Budapest, 1943)
- Ady minden titkai. Ady-kommentárok (Budapest, 1949, 1962)
Szerkesztett és sajtó alá rendezett kötetek
[szerkesztés]- Ady Endre: Az utolsó hajók (Budapest, 1923)
- A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen (Király Istvánnal; Budapest, 1950, 1952)
- Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai (Budapest, 1954)
- Ady Endre összes versei I–II. (Budapest, 1955, 1958)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04662.htm, Földessy Gyula, 2017. október 9.
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45370/1875. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1875. év 2. oldal 22. sor
- ↑ Születési bejegyzése a nyíregyházi római katolikus keresztelési akv. 185/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 2018/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- ↑ Földessy Károly halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1833/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 735/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
Források
[szerkesztés]- Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4420-2
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 532–533. o.
- A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Szerk. Béládi Miklós – Bodnár György. Budapest: Gondolat. 1967.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 364–365. o.