Földes Éva

Földes Éva
Született	1914. július 6. Szombathely
Elhunyt	1981. július 9. (67 évesen) Balatonalmádi
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Elekes Lajos
Szülei	Földes Sámuel Rosenberger Irma
Foglalkozása	sporttörténész, neveléstörténész, egyetemi tanár újságíró
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1937)
Halál oka	baleset
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-6. fülke)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Földes Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földes Éva (Szombathely, 1914. július 6.^[3] – Balatonalmádi, 1981. július 9.) sporttörténész, neveléstörténész, az 1948. évi londoni olimpia művészeti versenyeinek harmadik helyezettje.^[4]

Földes Sámuel vállalkozó, mérnök és Rosenberger Irma gyermekeként született. 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen francia–olasz–latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd különféle lapok újságíró munkatársa lett. 1941-ben származása miatt eltiltották az újságírástól, 1944-ben Németországba deportálták.

1945-ben szabadult a mauthauseni koncentrációs táborból, és hazatérése után ismét újságíróként tevékenykedett. Az 1948. évi olimpián a magyar csapat titkáraként és tolmácsaként vett részt. A Fiatalság forrása című művével az olimpia művészeti versenyeinek epikai művek versenyágában harmadik helyezést ért el. Hazatérése után 1954-ig a Testnevelési Főiskolán sport- és neveléstörténetet tanított, majd 1957-ig a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat lektora lett.

1957-től nyugalomba vonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára, egyúttal 1962-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia Tanszékének docense. Tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének, a Tudományos Minősítő Bizottság Pedagógiai Szakbizottságának, a Pedagógia című lap szerkesztőbizottságának, továbbá az MTA neveléstörténettel foglalkozó albizottságának. Nyugalomba vonulásától haláláig az MTA tudományos tanácsadója volt. Vízi balesetben vesztette életét.

Sírja Budapesten található, a Farkasréti temető Urnaházában a 6-os számú urnafülke.

Férje Elekes Lajos történész volt.

• Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei (Szabó Emmával, Budapest, 1944)
• Testnevelés- és sporttörténet 1.–3. (Budapest., 1952–1953)
• Az úszás mesterei (Budapest, 1954)
• Fejezetek a magyar testnevelés történetéből (Budapest, 1956)
• A korai utópista szocialisták pedagógiai nézeteiről (Budapest, 1958)
• A sport történetéből (Budapest, 1959)
• A Tanácsköztársaság sportja; Sport, Bp., 1959
• Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi forradalmi mozgalmakban (Budapest, 1964)
• Comenius and Hungary. Essays; szerk. Földes Éva, István Mészáros; Akadémiai, Bp., 1973
• A magyar testnevelés és sport története (Kun Lászlóval, Kutassi Lászlóval, Budapest, 1977)
• Földes Éva–Kun László–Kutassi László: A magyar testnevelés és sport története. Testnevelési főiskolai tankönyv; 2. jav., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1982

• Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)^[5]

• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 761–762. o. ISBN 963-547-414-8  
• Hollerné Mecséri Annamária: Dr. Földes Éva; Gencsapáti–Szülőföld, Szombathely, 2014 (Arcképcsarnok)