Erdélyi Ágnes (költő)

Ez a szócikk költőről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Erdélyi Ágnes (egyértelműsítő lap).

Erdélyi Ágnes, családi nevén Glatter (Budapest, 1914. május 23. – Auschwitz, 1944. június 3.) magyar költő, író. Radnóti Miklós féltestvére.

Középiskolai tanulmányait nem tudta befejezni, kézimunkával tartotta fenn magát, majd tisztviselő egy könyvkiadónál. Nagyváradon és Kolozsvárt baloldali értelmiségiek köréhez tartozott, baráti kapcsolat fűzte Leon Alex festőművészhez. Bukarestben részt vett a Déri-Deheleanu Gyula szervezte marxista szemináriumon, és tevékenyen bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1944-ben deportálták, a náci terror áldozatául esett.

Első írásai a Brassói Lapok hasábjain és a budapesti Gondolatban jelentek meg. Kisregénye, a Kovácsék a Brassói Lapok Ajándékregénytárának 1935. január havi füzeteként látott napvilágot; egy nyelvvizsgán elbukott magyar vasutas családjának sodródását mutatja be a gazdasági válság éveiben. Verseskötete: Kórus három hangra (Kunovits András fedőlapjával, Nagyvárad, 1935). A bizonytalanság hangján üdvözli menedékét, a Várost Bukaresti strófák c. költeményében (Korunk, 1937/7-8): mint "erdei holló s szélhordta magyar" szól. Utolsó levelét posztumusz közölte az Utunk (1975/20).

• Kórus három hangra. Versek; Kálvin Ny., Oradea, 1935
• Kovácsék. Regény; Lap- és Könyvkiadó, Braşov-Brassó, 1935 (Ajándékregénytár)
• Arckép szavakból. Összegyűjtött írások; összeáll., szerk., előszó, jegyz. Bíró-Balogh Tamás; Jaffa, Bp., 2020

• Korvin Sándor: Néhány fiatal erdélyi prózaíró. Korunk 1935/11.
• Mikó Ervin: Kórus három hangra. Utunk Évkönyv 1969. 86-91
• Mikó Ervin: Versek nyomában. Utunk 1978/19.
• Robotos Imre: Erdélyi Ágnes emlékezete. Igaz Szó 1975/5.
• Virgil Teodorescu: Erdélyi Ágnes emléke. Utunk 1975/20.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.