Edelpeck Borbála

Edelpeck Borbála (?, Stein an der Donau (ma Krems an der Donau része), Alsó-Ausztria – Klosterneuburg, 1495. február/március 9.), egyes források szerint Edelpock vagy Edelpöck,^[1] ragadványneve: Boroszlói Borbála, németül: Barbara Edelpöck/Edelpeck, I. Mátyás magyar király ágyasa és házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak az édesanyja.

I. (Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király Edelpeck Borbálával az 1470-es bécsi csúcstalálkozó alkalmával ismerkedett meg, ahol III. Frigyes táncmulatságokat rendezett.^[2] Mátyás ezután magával vitte Budára. 1473. április 2-án Budán megszületett a gyermekük, János, akit Borbála Besztercebányán kezdett el nevelni egy Mátyás királytól kapott házban egészen 1476-ig. 1476-ban Mátyás feleségül vette Aragóniai Beatrixot, és miután nem született gyermekük, 1479-ben elismerte törvényes fiának Corvin Jánost. Mátyásnak az egyetlen törvényes gyermeke, egy fiú az első feleségétől, Podjebrád Katalintól született 1464 februárjában, de röviddel a születése után meghalt az édesanyjával együtt.

Edelpeck Borbála 1476-ban férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz, akitől további két gyermeke született,^[3] ami a végrendeletéből derült ki, viszont a nevük nem ismert, és a Mátyás által vásárolt várban, az alsó-ausztriai Enzersdorfban élt. Mátyást öt évvel túlélve 1495 februárjában vagy március 9-én hunyt el az alsó-ausztriai Klosterneuburgban.

• Férjétől, Friedrich von Enzersdorf (?–?) úrtól, 2 gyermek:
  • N. von Enzersdorf (1476 után–1495 után)
  • N. von Enzersdorf (1476 után–1495 után)
• Házasságon kívüli kapcsolatából I. (Hunyadi) Mátyás (1443–1490) magyar és cseh királytól, 1 fiú:
  • János (1473–1504),^[4] Corvin János vagy Hunyadi János, herceg, magyar trónkövetelő, horvát–szlavón bán, felesége Frangepán Beatrix^[5] (1480–1510), V. Alfonz aragón és nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix királyné nagyapjának a dédunokája, 3 gyermek:
    • Corvin Erzsébet (1496–1508)
    • Corvin Kristóf (1499–1505)
    • Corvin Mátyás (1504–1505), utószülött, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt.^[6]

• Kubinyi András (1999). „Törvénytelen gyermekek a magyar középkorban. Utódok, örökösök, fattyúk” 7. szám, 20–22. o, Kiadó: História folyóirat. [2016. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. 
• ↑ Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1  
• Neumann, Tibor. „Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához)” (magyar nyelven). Turul 2015 (88), 72–73. o. (Hozzáférés: 2016. február 6.) 
• Ritoókné Szalay Ágnes. „Nympha super ripam Danubii” Tanulmányok a XV–XVI. századi magyarországi művelődés köréből (magyar nyelven). Budapest: Balassi Kiadó (2002). Hozzáférés ideje: 2016. február 6. 
• Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2016. február 6. 
• Wertner Mór: A Hunyadiak : a család eredete és nemzedékrendje, Déva, Hirsch Adolf, 1900.

• Barbara Edelpöck (német nyelven). Landesmuseum Niederösterreich: in der Datenbank Gedächtnis des Landes zur Geschichte des Landes Niederösterreich. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
• Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
• Marek, Miroslav: Hunyady family. Euweb. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
• Ő volt Mátyás király nagy szerelme. nlcafe.hu, 2016. április 12. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
• Krizsai Mónika: Egy különös kéziratról, mely Mátyás király beszédeit tartalmazza Borbálához, Corvin János anyjához (Ősi Gyökér, 2010)

Előző Morzsinai Erzsébet	Magyar királyi ágyas 1470 – 1476	Következő Wass Angelitha
Előző Morzsinai Erzsébet	Cseh királyi ágyas 1470 – 1476	Következő Wass Angelitha