Enese

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Enese (keresztnév).

Enese
Római katolikus templom
Enese címere Enese zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Mesterházy József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	9143
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1828 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	87,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 45″, k. h. 17° 25′ 14″47.645711111111, 17.42053888888947.645711°N 17.420539°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 45″, k. h. 17° 25′ 14″47.645711111111, 17.42053888888947.645711°N 17.420539°E
Enese Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Enese weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Enese témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Enese község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz–Tóköz–Hanság találkozásánál, Győrtől 17 kilométerre nyugatra, Csornától 14 kilométerre keletre helyezkedik el.

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 85-ös főút, illetve az M85-ös autóút: az előbbi kelet-nyugati irányban végighalad a központján, utóbbi pedig északról kerüli el azt, és egy csomópontja is van, Enese legészakibb házaitól alig fél kilométerre.

Az északi és déli szomszédságában fekvő településekkel a 8417-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Enese vasútállomás a község déli felében helyezkedik el, közvetlenül a 85-ös főút mellett.

A község 6000 éves múlttal büszkélkedhet. 2002 nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén honfoglalás kori leletek után kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkőkorszaki használati tárgyak a település legmagasabb pontján, az ún. Öregfaluban. A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar, római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.

Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.

A 16. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a gróf Cseszneky és Szapáry, valamint Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa gróf Cseszneky György a tatai vár kapitánya. 1593-ban Babothy Lukácsné Cseszneky Anna és Cseszneky Jánosné a település legjelentősebb urai.

A 18. század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth Hírlapját. A szabadságharc leverése után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.

Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az első világháborúban 23 katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek ki. A világháborúban elesett hősök emlékét emlékmű őrzi a falu központjában.

A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a második világháború után megduplázta lakóinak számát.

• 1990–1994: Böcskei György (független)^[3]
• 1994–1998: Böcskei György (független)^[4]
• 1998–2002: Mesterházy József (független)^[5]
• 2002–2006: Mesterházy József (MDF)^[6]
• 2006–2010: Mesterházy József (MDF)^[7]
• 2010–2014: Mesterházy József Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Mesterházy József Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Mesterházy József Tibor (független)^[10]
• 2024– : Mesterházy József (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 1,3%, evangélikus 10%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (25,9% nem nyilatkozott).^[11]

• Babamúzeum

2001. június 23-án nyitotta meg kapuit Podmaniczky Miklósné. Marika évtizedeken át gyűjtötte a babákat. A kiállított babákat és jeleneteket folyamatosan megújítja, frissíti. Látogatás: bejelentkezés alapján, nyitvatartási idő nincs Hely: Petőfi u., a vasúti átjáró mellett

• Helytörténeti gyűjtemény

Az általános iskolában rendezték be 2000-ben. Alapos gyűjtés előzte meg a községben, három helyiségben mutatja be Enese múltját a kiállítás. Megtekinthetünk egy teljesen berendezett konyhát és szobát. A harmadik teremben régi használati tárgyak, régiségek és az iskola története tárul a belépő elé. Hely: Petőfi u. 24. Látogatás: kulcs az iskolában, iskolaidőben nyáron a polgármesteri hivatalban

• Három egykori kúria – Barcza, Tschurl, Kesserű – őrzi a 19. század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner családok is.
• Két felekezetnek, az evangélikusnak és a katolikusnak, van temploma. A katolikus templom 1895-ben épült

• Hivatalos honlap