[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Enalapril

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enalapril
IUPAC-név
1-{[2-(1-etoxikarbonil-3-fenilpropil)amino}propanoil]pirrolidin-2-karbonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75847-73-3
PubChem 5362032
ChemSpider 4514913
DrugBank APRD00510
ATC kód C09AA02
SMILES
CCOC(=O)[C@@H](CCc1ccccc1)N[C@@H](C)C(=O)N2CCC[C@H]2C(=O)O
InChI
1S/C20H28N2O5/c1-3-27-20(26)16(12-11-15-8-5-4-6-9-15)21-14(2)18(23)22-13-7-10-17(22)19(24)25/h4-6,8-9,14,16-17,21H,3,7,10-13H2,1-2H3,(H,24,25)/t14-,16+,17-/m0/s1
InChIKey GBXSMTUPTTWBMN-UAGQMJEPSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C20H28N2O5
Moláris tömeg 376,447 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 60% (orális)
Metabolizmus máj (enalaprilat)
Biológiai
felezési idő
11 óra (enalaprilát)
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz receptköteles
Terhességi kategória D (AU)

Az enalapril egy ACE-gátló vérnyomáscsökkentő gyógyszer. Hatását az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlásával fejti ki. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Enalapril-maleát (Enalaprili maleas) néven hivatalos.

Hatása

[szerkesztés]

Az enalapril olyan előanyag, amely a szervezetben enalapriláttá metabolizálódik, amely viszont már hatékony angiotenzin konvertáz enzim gátló. Az angiotenzin konvertáló enzim iránti affinitása körülbelül 200 000-szer nagyobb, mint az angiotenzin I-é. Az angiotenzin-konvertáló-enzim (ACE) egy olyan peptidil-dipeptidáz, amely az angiotenzin-I átalakulását katalizálja a vasopressor angiotenzin-II-vé. A felszívódás után az enalapril hidrolízis útján enalapriláttá alakul, amely gátolja az ACE-t. Az ACE gátlása a plazma angiotenzin-II szintjének csökkenéséhez vezet, ami a vasopressor aktivitás és az aldoszteron kiválasztás csökkenését, a gátolt negatív visszacsatolás révén a plazma renin aktivitásának fokozódását és a szérum kálium szintjének kismértékű emelkedését eredményezi. Az ACE azonos a kinináz-II-vel. Így az enalapril a hatékony vazodepresszor peptid, a bradikinin lebomlását szintén katalizálja, a gátlása nyomán aktiválódnak a keringő és a helyi kallikrein rendszerek (és ezáltal a prosztaglandin rendszer is). Bár valószínűleg az enalapril antihipertenziv hatása elsősorban a vérnyomás szabályozásában meghatározó szerepet játszó renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlásán keresztül valósul meg, az enalapril még alacsony renin-szinttel rendelkező hipertóniás betegekben is hatásos. Adását követően csökken a perifériás artériás ellenállás és a vérnyomás. A hatás az alacsony szérum-renin aktívitást mutató betegeknél is jelentkezik, de az emelkedett angiotenzin szintű betegeknél nagyobb mértékű. Hypertoniás betegekben a perctérfogat emelkedhet, mely nem jár együtt a pulzusszám növekedésével. A vese vérátáramlása fokozódhat, a glomeruláris filtráció változása nélkül. Hosszantartó kezelés hatására a kardiális hypertrophia csökkenését figyelték meg. Az enalaprilát magas vérnyomásos betegekben mind a fekvő mind az álló helyzetben mért szisztolés és diasztolés vérnyomást csökkenti, a szívfrekvencia változása nélkül. A gyógyszer szedésének rövid ideig tartó felfüggesztése nem okoz gyors vérnyomásemelkedést. Az enalaprillal való vérnyomáscsökkentő kezelés mérsékli a vénás töltőnyomást, valamint az utóterhelést, csökkentve ezzel a bal kamra terhelését, csökkenti a bal kamra hipertrófiáját és a kollagén felszaporodását, illetve megakadályozza a szívizomsejtek károsodását. A szívfrekvencia és a bal kamra terhelés csökkentése révén javul a koszorúerek vérátáramlása, kisebb lesz a szívizomsejtek oxigénfogyasztása, ami tovább csökkenti a szív ischaemiával szembeni érzékenységét, és a veszélyes kamrai ritmuszavarok gyakoriságát. Krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén csökkenti a szív elő- és utóterhelését azáltal, hogy csökkenti a szisztémás érellenállást és növeli a vénás kapacitást. A perctérfogat emelkedhet a pulzusszám jelentős változása nélkül. Ezen kívül, az enalapril maleáttal való kezelés során a szív verőtérfogatának, verőindexének és stressz kapacitásának növekedését figyelték meg. Hosszantartó kezelés hatására a szívelégtelenség tüneteinek és súlyossági fokának mérséklődését, a terhelhetőség fokozódását figyelték meg. A betegek életminősége javult. Szívizom infarktus után az enalapril csökkenti a szívizom necrosist, a szívizom reperfúzióját követő ritmuszavarok gyakoriságát, a bal kamra hipertrófiát, a kollagén felszaporodását, valamint megakadályozza a szívizomsejtek károsodását. Szívizom infarktust követően az enalapril alkalmazása megelőzheti a bal kamra diszfunkció és a szívelégtelenség kialakulását. Az enalaprilnak jótékony hatása van az agyi vérkeringésre hipertóniában és idült agyér-betegségben szenvedő betegekben. Az enalapril csökkenti a renovaszkuláris rezisztenciát, növeli a vese vérátáramlását, a glomerularis filtratiót, a nátrium- és vízkiválasztást, visszatartja a káliumot, csökkenti a fehérjekiválasztást és a makromolekulák lerakódását a mesangiumban, megelőzve ezzel a mesangium károsodását és a glomerulosclerosis kifejlődését. Így megőrzi, sőt javítja a vesefunkciót, és olyan betegekben is lassítja a krónikus, progresszív vesebetegség kialakulását, akikben még nem fejlődött ki hipertónia. Ezek a hatások összességében javítják az életminőséget és csökkentik a mortalitást. Veseelégtelenségben az enalapril kiválasztás lelassul, ami gyógyszer akkumuláció veszélyével jár. A megfelelő megoldás ilyenkor az enalapril adagjának csökkentése, és nem az adagolási időköz megnövelése. 24 óránál hosszabb adagolási időközt nem javasolnak, mert nagy ingadozást okozhat a szérum enalapril koncentrációban. Digitálisszal és vizelethajtókkal együtt adva, szívelégtelenségben javítja a haemodinamikai státuszt, gátolja a renin angiotenzin rendszer neurohormonális hatásait.

Védjegyzett készítmények

[szerkesztés]
  • Acepril (Teva)
  • Berlipril (Berlin-Chemie)
  • Ednyt (Richter)
  • Enap (Krka)
  • Enapril (Hexal)
  • Invoril (Ranbaxy)
  • Renapril (Meditop)
  • Renitec (MSD)

Kombinációk

[szerkesztés]
  • Co-Renitec (MSD)
  • Co-Enalapril (Hexal)

Források

[szerkesztés]
  • Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 368–372. o. ISBN 978 963 9879 56 0