Dzsungelvarjú
Dzsungelvarjú | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Corvus macrorhynchos Wagler, 1827 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dzsungelvarjú témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsungelvarjú témájú médiaállományokat és Dzsungelvarjú témájú kategóriát. |
A dzsungelvarjú (Corvus macrorhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1827-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Corvus macrorhynchos japonensis (Bonaparte, 1850) - Szahalin déli része, a Kuril-szigetek és Japán
- Corvus macrorhynchos connectens (Stresemann, 1916) - a Rjúkjú-szigetek északi és középső szigetei
- Corvus macrorhynchos osai (Ogawa, 1905) - a Rjukjú-szigetek déli szigetei
- Corvus macrorhynchos mandshuricus (Buturlin, 1913) - Szibéria keleti és délkeleti része, Szahalin északi része, a Koreai-félsziget és Kína északkeleti része
- Corvus macrorhynchos colonorum (Swinhoe, 1864) - Kína középső és déli része, Tajvan, Hajnan és az Indokínai-félsziget északi része
- Corvus macrorhynchos tibetosinensis (O. Kleinschmidt & Weigold, 1922) - Tibet, a Himalája keleti vonulatai, Mianmar északi része és Délnyugat-Kína
- Corvus macrorhynchos intermedius (Adams, 1859) - Afganisztán, Pakisztán, India északi államai, Nepál és Bhután
- Corvus macrorhynchos macrorhynchos (Wagler, 1827) - a Maláj-félsziget középső és déli része, Szumátra, Jáva, Borneó és a Kis-Szunda-szigetek
- Corvus macrorhynchos philippinus (Bonaparte, 1853) - a Fülöp-szigetek [2]
Előfordulása
[szerkesztés]Afganisztán, Bhután, Dél-Korea, Észak-Korea, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Japán, Kambodzsa, Kína, Kelet-Timor, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Oroszország, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, száraz erdők és szavannák, tengerpartok, folyók és patakok környéke, valamint vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 59 centiméteres, testtömege 450-1000 gramm,[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- Corvus
- Madárfajok
- Afganisztán madarai
- Bhután madarai
- Dél-Korea madarai
- Észak-Korea madarai
- A Fülöp-szigetek madarai
- India madarai
- Indonézia madarai
- Irán madarai
- Japán madarai
- Kambodzsa madarai
- Kína madarai
- Kelet-Timor madarai
- Laosz madarai
- Malajzia madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Pakisztán madarai
- Oroszország madarai
- Szingapúr madarai
- Tajvan madarai
- Thaiföld madarai
- Vietnám madarai