Delzsény

	Delzsény (Dlžín)
	; Delzsény zászlaja
	; Delzsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	František Adamec
Irányítószám	972 26 (pošta Nitrianske Rudno)
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	165 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	404 m
Terület	6,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″48.809722°N 18.512778°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″48.809722°N 18.512778°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Delzsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Delzsény (1899-ig Dlzsin, szlovákul Dlžín) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1272-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DLTZEN. vagy Dlzsen. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvához közel, ’s ennek filiája, Bajmócztól mintegy mértföldnyire, határja közép termékenységű.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dizsán, Nyitra m. tót falu, Kosztolánfalva filial. 169 kath. lak. F. u. Bosányi örökösök.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Dlzsin, kis tót község a Rudnóvölgyben, az Oborszki és Lazni nevü hegyek tövében, a Belanka-patak mellett. Lakosainak száma 227, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, távirója és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesurai a Rudnayak voltak. E községről már a XIII. században van említés téve; akkoriban »Dolsin« néven nevezték.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 205 lakosából 199 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 227 lakosából 225 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 221 lakosából 219 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 285 lakosából 280 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 311 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 361 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 228 lakosából 227 szlovák volt.

2001-ben 202 lakosából 199 szlovák volt.

2011-ben 175 lakosából 166 szlovák volt.

2021-ben 165 lakosából 151 szlovák, (+1) magyar, 1 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
↑ ma7.sk

További információk

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 2.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]