Devecseri vár
| Devecseri vár (Esterházy-kastély (Devecser)) | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Devecser |
| Építész | R. Zillach, Voyta Adolf |
| Stílus | gótikus, reneszánsz, barokk, eklektikus |
| Család | Esterházy család |
| Jelenlegi funkció | könyvtár |
| Elhelyezkedése | |
 Devecseri vár
Pozíció Devecser-Doba térképén
| |
 é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 17° 26′ 17″47.106170°N 17.438000°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 17° 26′ 17″47.106170°N 17.438000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Devecseri vár témájú médiaállományokat. | |
A devecseri vár vagy más néven devecseri Esterházy-kastély Veszprém vármegyében, Devecser város belterületének északi részén található. A kastély és a hozzá tartozó, nagy kiterjedésű park is a kisváros egyik főutcájának számító 7324-es út mellett található, alig néhány száz méterrel onnan, ahol az út kiágazik a 8-as főútból és keresztezi a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalat. A parkban jelentős károkat okozott a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa.
Története
[szerkesztés]A Bakony hegység északi lábánál, a csodálatos szépségű Somló közelében fekszik Devecser kisvárosa, melynek sok történelmi vihart túlélt várában jelenleg könyvtár működik.
Az első adatok a 15. századból vallanak arról, hogy a környéken birtokos Choron nemesi família egy udvarházban lakott, amelyet azonban 1514-ben Dózsa György felkelő keresztes csapatai elpusztítottak. Az újjáépített lakóházat a törökkel vívott vesztes 1526-os mohácsi csata utáni időszakban a belháborús viszonyok miatt várszerűen megerődítették, vagyis erős kőfallal vették körbe, amit magas őrtorony tagolt, míg körülötte vizesárokkal oltalmazták. Védelmi ellenálló erejét jelzi, hogy 1532-ben a Bécs városának ostromára indult óriási szultáni seregek lovasportyázói nem bírták lerohanni, rendes ostromára pedig nem volt elegendő idő. Devecser erődítménye is részét képezte a haditanács által kialakított végvárrendszernek, amellyel próbálták megállítani a hódító Oszmán Birodalom hordáinak betöréseit a magyar és osztrák területekre. Mivel azonban nem került sor az ágyúkkal vívott hadviselés szabályainak megfelelő kiépítésére, nem számították a jelentősebb végvárak közé. 1562 tavaszán a devecseri vitézek is részt vettek a hegyesdi vár visszafoglalásában, amit még az előző esztendőben szálltak meg a törökök. 1583-ban Choron Margit házassága révén a dúsgazdag Nádasdy bárói család szerezte meg, de mivel nem ez volt a szálláshelyük, nem sok gondot fordítottak az omladozó végvárra. 1626-tól előbb zálogként, majd örökbirtokul az Esterházy főnemesi család tulajdonába került át, így tántoríthatatlan Habsburg-hűségük miatt nem robbantották fel, mint oly sok feleslegessé vált magyar erődítményt.
A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk, majd a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították.
A 18. században jelentősebb mértékben átépítették, részben megfosztották külső védműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A kastély az utca felől
-
Kapu
-
Udvar
-
Középkori várfalak
-
Könyvtár, reneszánsz kandalló
-
Könyvtár, olvasóterem
-
Könyvtár, az olvasóterem kandallója
-
Könyvtár, befalazott ablak
