[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Gyergyay Árpád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyay Árpád
Született1881. április 27.
Kolozsvár
Elhunyt1952. április 1. (70 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
GyermekeiGyergyay Ferenc Pál
Foglalkozásaorvos,
orvosi szakíró,
pedagógus
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1904, orvostudomány)
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Gyergyay Árpád (Kolozsvár, 1881. április 27.Kolozsvár, 1952. április 1.) orvos, orvosi szakíró. A fül-orr-gégészeti vizsgálatok és azok betegségeinek gyógyítása területén ért el kiváló eredményeket. Gyergyay Ferenc Pál apja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülővárosában az Unitárius Kollégium neveltje (1899), orvosi oklevelét a kolozsvári egyetemen szerezte (1904), ahol a biológus Apáthy István, a belgyógyász Purjesz Zsigmond és a kórbonctanos Buday Kálmán tanítványa. Egészségtan-tanári, majd sebészműtői és tisztiorvosi minősítést is szerzett, később pedig megkezdte szakosodását a fül-orr-gégészetben. Ösztöndíjjal Bécsben, Freiburgban, Bernben, Bázelben szakklinikákon dolgozott, hazatérve a sebészeti klinika adjunktusa, 1916-tól egyetemi rendkívüli tanár; 1919 és 1940 között magánkórházat vezetett. 1940-től a fül-orr-gégészet professzora, 1943-tól az orvosi kar dékánja, 1945 után magángyakorlatot folytatott.

1940–1944 között a kolozsvári magyar egyetem tanára volt, de 1945-ben az igazoló eljárások során "politikailag megbízhatatlanként" eltávolították a tantestületből.[1]

Gazdag gyakorlóorvosi és sebészi tevékenysége mellett már diákkorától tudományos munkát végzett. Első szakmai dolgozatát az Orvosi Hetilap közölte 1904-ben. Tudományos közleményei magyarországi (Orvosi Hetilap, Magyar Orvosi Archívum, Orvosképzés) és külföldi szaklapokban (párizsi, berlini, római, stockholmi, bécsi, lipcsei fül-orr-gégészeti közlönyökben) jelentek meg. Munkásságából kiemelkedik az orrgarat, a tuba és a hátsó orr-részek vizsgálómódszerének kidolgozása, ehhez különleges műszert gyártott. Eljárását külföldi szakértők is átvették. Behatóan tanulmányozta és elsőként írta le a fülkürt-mozgásokat, kidolgozta a hallószerv új boncolási módját, valamint önálló eljárását az orr és a melléküregek érzéstelenítésére; az 1940-es években új halláselmélet megteremtésére tett kísérletet.

Emlékezete

[szerkesztés]

A Házsongárdi temetőben, családi sírban nyugszik.[2] A Magyar Unitárius Egyház nevezetes tagjai között tartja számon.[3]

Fontosabb munkái

[szerkesztés]
  • Új utak a fülkürt megismerésére (Budapest, 1932);
  • Hanghullámok hatásmódja a csigára (Ifj. Gyergyay Árpáddal, Kolozsvár, 1947);
  • Irányhallás. Távolsághallás. Térhallás (Ifj. Gyergyay Árpáddal, Kolozsvár, 1948).

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Az EKE fürdőosztályának elnöke;
  • Az EME Orvosi Szakosztályának tagja.
  • A román, magyar, német, osztrák, francia, olasz fül-orr-gégészeti társaságok tagja.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 1944 – 1953. Budapest – Szeged, 1994.
  2. a b Gyergyai Árpád, ifj. orvos, fül-orr-gégész, rinológus. nevpont.hu. [2019. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 11.)
  3. Híres unitáriusok. unitarius.org. (Hozzáférés: 2019. február 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]