Gyüdi Sándor (karmester)

Ez a szócikk a karmesterről szól. Hasonló címmel lásd még: Gyüdi Sándor (egyértelműsítő lap).

Gyüdi Sándor
Életrajzi adatok
Született	1959. május 11. (65 éves) Szekszárd
Pályafutás
Műfajok	klasszikus zene
Aktív évek	1979–
Díjak	Liszt Ferenc-díj (2006)
Tevékenység	karmester
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyüdi Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyüdi Sándor (Szekszárd, 1959. május 11. –) Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója, a Vaszy Viktor Kórus vezető karnagya, a Szegedi Nemzeti Színház volt főigazgatója és zeneigazgatója.

Pécsett nevelkedett, a Nagy Lajos Gimnázium fizika tagozatán érettségizett, gyerekkorában gordonkázni, később énekelni tanult. Már szegedi egyetemistaként megismerte az ország, amikor győzött az 1983-as Ki mit tud?-on saját alapítású együttesével, a Canticum Kamarakórussal, amellyel később számos nemzetközi versenyt is megnyert.

A JATE-n (ma Szegedi Tudományegyetem) matematika-fizika szakos középiskolai tanárként végzett, majd Szeged ösztöndíjasaként 1988-ban diplomázott a Zeneakadémián (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), ugyanabban az évben a Szegedi Nemzeti Színház karigazgatója lett és átvette a városi oratóriumkórus, a Vaszy Viktor Kórus vezetését is. Az 1989/90-es évadtól operaelőadások karmestere; repertoárja mára a teljes operairodalmat átfogja. 1992-ben vendég-karigazgatóként a torinói Teatro Regióban dolgozott. Gregor Józseftől (Don Pasquale, Szerelmi bájital, A varázsfuvola, koncertek) Tokody Ilonán (koncertek) át Rost Andreáig (Lammermoori Lucia, Bohémélet, koncertek) dirigálta a magyar énekesgárda legjobbjait, neves külföldi operaénekesek közül többek között 2003-ban Montserrat Caballé gálaestjének karmestere volt, 2009-ben José Cura Tosca-előadásait vezényelte.

Színházi munkája mellett 1990-től zenekari koncerteket is vezényel, mára szinte egész Európában, ezenkívül Izraelben, Mexikóban, Kínában^[1] és Dél-Koreában vendégszerepelt, különösen Olaszországban és Spanyolországban aktív. 1999-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyává választották. A barokktól a kortárs zenéig ível repertoárja, szólistaként partnere volt többek között Ránki Dezső, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Szecsődi Ferenc, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf és számos jelentős külföldi művész. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Nyugat-Európában, 2003-ban a spanyol királyi család húsvéti koncertjét dirigálta a Palma-i katedrálisban. A vezető magyar zenekarok mellett német, olasz, spanyol, portugál, román, szerb, norvég, svéd, izraeli, mexikói és koreai együtteseknél vendégszerepelt. 1980 óta rendszeres szereplője a Magyar Rádió műsorainak. CD-felvételei belga, olasz, osztrák és angol kiadóknál jelentek meg (többek között Mozart-zongoraversenyek, Dvořák versenyművei); a Hungaroton kiadásában Madarász Iván zenés meséi és egy árialemez. Nevéhez fűződik számos magyar komponista – köztük Farkas Ferenc, Lendvay Kamilló, Dubrovay László, Madarász Iván és Tóth Péter – több művének és Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek c. operájának ősbemutatója, továbbá számos magyarországi bemutató. A kilencvenes évektől több nemzetközi zenei verseny és fesztivál zsűritagja. 2002 és 2009 között a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének társelnöke volt, 2014-től újra elnökségi tagja. 2006 februárjától 2007 júniusáig vezető karnagya volt a Debreceni Kodály Kórusnak. 2008-tól 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, majd 2018-tól 2020-ig zeneigazgatója, mellette a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője volt; 2018-tól ismét a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója.^[2] A Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karán óraadó tanár, címzetes főiskolai docens.

• Kazinczy-érem (1981)
• Artisjus-díj (1986, 2004, 2010, 2022^[3])
• Bartók–Pásztory-díj (a szegedi operatársulat tagjaként) (1989)
• Vaszy Viktor-emlékérem (1990)
• Vaszy Viktor-díj (1996)
• Szeged Kultúrájáért díj (2001)
• Lőw Lipót-díj (2003)
• Szegedért Emlékérem (2004)
• Liszt Ferenc-díj (2006)
• A Szegedért Alapítvány Gregor József-díja (2007)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2014)
• A Lengyel Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2016)^[4]
• KÓTA Díj (2023)^[5]

• Gyüdi Sándor életrajza a Szegedi Szimfonikus Zenekar honlapján

• Gyüdi Sándor a Szegedi Nemzeti Színház weblapján
• Gyüdi Sándor a Színházi Adattárban
• Gyüdi Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
• Szegedi ki kicsoda? 1998-99. Délmagyarország KFT., Szeged, 1999. ISBN 963 7258 361
• A Tisza-parton mit keresek? – Hollósi Zsolt interjúkötete. Tiszatáj könyvek, Szeged, 2008. ISBN 978 963 8496 74 4
• Hollósi Zsolt interjúja a Tiszatáj c. folyóiratban (2004. szeptember)
• Gyüdi Sándor színházigazgató marad Szegeden – híradás a szinhaz.hu-n (2013. február 22.)
• Hogyan lettem „pannon-sovinisztából” szegedi lokálpatriótává? – Szeged folyóirat, 11. évf. 12. szám – Szegediek Szegedről, 1999. ISSN 0239-1384
• A második 25 év – Szegedi Zenebarátok Kórusa, Vaszy Viktor Kórus 1958–2008, Bába Kiadó, Szeged, 2008., ISBN 978-963-9881-07-5
• Szegedi Muzsikusok – Írások a város szimfonikusainak évtizedeiből, 1919–1969–2009, Szeged, 2009.
• Szeged szívében – Százhuszonöt éves a város színháza. Szeged, 2008. ISBN 978-963-06-5953-6
• Erkölcs és művészet törvényhozója – Kodály Zoltán és Szeged. Bába Kiadó, Szeged, 2007. ISBN 978 963 9717 79 4
• A szülőföld kötelez – Bartók Béla és Szeged. Bába Kiadó, Szeged, 2006. ISBN 963-9717-07-X
• A szegedi kórusélet 150 éve – 1863–2013, kiadó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged, 2013, ISBN 978-963-08-8450-1