[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Guastalla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guastalla
Guastalla címere
Guastalla címere
Guastalla zászlaja
Guastalla zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióEmilia-Romagna
MegyeReggio Emilia
Rangcomune
VédőszentAlexandriai Szent Katalin
Hivatalos ünnepvédőszent-fesztivál (november 25.)
Irányítószám42016
Körzethívószám0522
Forgalmi rendszámRE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség14 591 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség290 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság24 m
Terület52,5 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 55′ 17″, k. h. 10° 39′ 15″44.921389°N 10.654167°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 17″, k. h. 10° 39′ 15″44.921389°N 10.654167°E
Elhelyezkedése Reggio Emilia térképén
Elhelyezkedése Reggio Emilia térképén
Guastalla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guastalla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Guastalla város Olaszországban, az Emilia-Romagna régióban. A város az 1986-ban a Reggio Emilia-Guastallai egyházmegyéhez csatolt Guastallai egyházmegye püspöki székvárosa volt.

Fekvése

[szerkesztés]

27 kilométernyire terül el Reggiótól, a folyó két partján, a Pó-síkságon.

Történelme

[szerkesztés]

A középkorban Vardistalla nevű városban II. Paszkál pápa 1106-ban zsinatot tartott. Guastalla területe a középkorban eleinte Reggióhoz, a XIV. századtól Cremonához, később Milánóhoz tartozott. 1406-ban Visconti Mária milanói herceg grófságra emelte és Torelli Guidónak adta hűbérül. 1538-ban a Torelliektől magának megszerezte Ferrante Gonzaga, V. Károly vezére, akinek utódai 1621-ben hercegséggé alakították. 1708-ban Vincenzo Gonzaga hozzácsatolta a kis Sabbionetát és Bozzolót. 1746-ban a Gonzaga-család kihalta után Mária Terézia mint megüresedett császári hűbért elfogadta, de az 1748-as aacheni béke átadta Don Fülöp spanyol infánsnak. 1796-ban elfoglalták a franciák. 1805-ben I. Napóleon testvérének, Borghese Paulinának adományozta. A bécsi kongresszus Sabbioneta és Bozzolo kivételével Parmával és Piacenzával együtt Mária Lujzának juttatta, akinek halálával 1847-ben Luccához és 1848-ban Modenához csatolták.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]