Grősz József

Grősz József
Grősz József szobra, Kő Pál alkotása
Született	1887. december 10.[1] Féltorony
Elhunyt	1961. október 3. (73 évesen)[1] Kalocsa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus püspök
Tisztsége	címzetes püspök (1928. december 17. – ) segédpüspök (1928. december 17. – ) megyéspüspök (1939. július 19. – ) kalocsai érsek (1943. május 7. – )
kalocsai érsek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1911. július 14.
Püspökké szentelés	1929. február 24.
Szentelők	Serédi Jusztinián (főszentelő) Virág Ferenc (társszentelő) Lányi József (társszentelő)
Hivatal	győri segédpüspök
Hivatali idő	1928–1939
Hivatal	szombathelyi püspök
Hivatali idő	1939–1943
Elődje	Mikes János
Utódja	Kovács Sándor
Hivatal	kalocsai érsek
Hivatali idő	1943. május 7. – 1961. október 3.
Elődje	Zichy Gyula (kinevezve Glattfelder Gyula)
Utódja	Bárd János apostoli adminisztrátor
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Badalik Sándor Bertalan 1949. augusztus 24. Bárd János 1951. április 1.
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hász István 1929. április 28. Papp Kálmán 1946. június 16.
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Grősz József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grősz József (Féltorony, 1887. december 10. – Kalocsa, 1961. október 3.) római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek. Érseki székvárosa lakóinak emlékezetében ma is Kalocsa megmentőjeként él a város szovjet megszállását követő helytállása miatt.

Középiskolái befejezése után a Pázmáneumon elvégezte a teológiát. 1911. július 14-én szentelték pappá. Előbb Farádon, majd Oroszváron volt káplán; 1913-ban Győrben püspöki levéltáros és jegyző, majd püspöki szertartó lett. 1921-ben Fetser Antal püspök titkárává nevezte ki.

1928-ban XI. Piusz pápa orthosiai címzetes püspökké és győri segédpüspökké nevezte ki, felszentelésére 1929. február 24-én került sor. 1936-ban Mikes János szombathelyi megyés püspök lemondása után az egyházmegye apostoli kormányzója lett.

1939-től 1944-ig az Országgyűlés felsőházi tagja volt. 1943 és 1946 között, két etapban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja volt.

1943-ban a Kalocsai főegyházmegye élére nevezték ki. Serédi Jusztinián 1945. március 25-én bekövetkezett halála után egészen Mindszenty József kinevezéséig ő látta el a hercegprímási teendőket is, majd 1949-ben Mindszenty letartóztatása után – szentszéki felhatalmazással – újra ő lett Magyarországon a katolikus egyház vezetője. 1950. augusztus 30-án aláírta a kommunista hatalom és az egyház között kényszer hatása alatt létrejött megállapodást, amely szinte teljesen állami ellenőrzés alá vonta a magyarországi papság működését. A papok többsége ellenkezéssel fogadta ezt az egyezséget.

1951. május 18-án több más egyházi vezetővel együtt letartóztatták, majd június 28-án a Grősz-perben összeesküvés vádjával tizenöt év börtönre ítélték. 1955. október 14-én kiengedték a börtönből, de házi őrizetben tartották 1956 májusáig. 12-én kiszabadult, majd hét nap múlva újra elfoglalhatta az érseki széket. Az átélt „élmények” hatására 1957-ben csatlakozott az Opus Pacis békepapi mozgalomhoz, amellett tagja volt az Országos Béketanácsnak és a Hazafias Népfront elnökségének is.

A rendszerváltás után, 1990. május 18-án az ellene hozott ítéletet semmisnek nyilvánították.

• Sólyom Gáborné (szerkesztő): Grősz József és társai bűnpere, Szikra kiadó, Budapest, 1951
• Magyar Országgyűlési Almanach 1938–1944^{[halott link]}
• sulinet
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 626. o.  
• Grősz József szócikke. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2016. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Páhuzamos archívum A Grősz-per előkészítése, mek.oszk.hu
• Grősz József kalocsai érsek naplója, 1944–1946; sajtó alá rend. Török József; Szent István Társulat, Bp., 1995
• Kálmán Peregrin: Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából, 1956–1957; Szent István Társulat–Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2011
• Tóth Krisztina: A szombathelyi egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idején, 1936–1944; MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Bp., 2015 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae Ser. 2. Collectanea studiorum et textuum Classis 1.)

• Archbishop József Grősz, Catholic-Hierarchy (angol)
• Grősz József kalocsai érsek és a Magyar Királyság alkonya Kalocsáról tekintve, regnumportal.hu
• Összeesküvés a nép ellen. A Grősz-per és annak tanulságai; Országos Béketanács, Bp., 1951
• Az imperializmus fekete zsoldosai. A Mindszenty- és Grősz- per tanulságai; Művelt Nép, Bp., 1952 (Ismeretterjesztő füzetek)
• A Grősz-per előkészítése, 1951; szerk., tan., mutatók Szabó Csaba; Osiris–BFL, Bp., 2001 (Párhuzamos archívum)
• Balogh Margit–Szabó Csaba: A Grősz-per; Kossuth, Bp., 2002 (Híres politikai perek)

Előde: Mikes János

Szombathelyi püspök 1939–1943

Utóda: Kovács Sándor