Gianni Vernetti

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Gianni Vernetti
Született	1960. november 27. (64 éves)[1] Torino[1]
Állampolgársága	olasz
Foglalkozása	politikus újságíró
Tisztsége	az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (2001. május 23. – 2006. április 27.) az olasz szenátus tagja (2006. április 28. – 2007. július 4.) Undersecretary of State (2006. május 17. – 2008. május 6.) az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (2008. április 22. – 2013. március 14.)
Iskolái	Torinói Műszaki Egyetem
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Gianni Vernetti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gianni Vernetti (Torino, 1960. november 27. –) olasz újságíró és politikus.

Építészetet tanult a Politecnico di Torino egyetemen és szerzett 1985-ben a diplomát. 1987-ben doktorált Milánóban. 1985 és 1990 között építészként és várostervezőként dolgozott.^[2] 1993 és 1999 között Torino alpolgármestere volt.

2001-ben a L’Ulivo szövetség révén választották az olasz parlament képviselőházába.

2006-ban választották a szenátusba. 2006 és 2008 között külügyminiszter-helyettesként Romano Prodi második kormányának tagja volt.^[3]

2008-ban harmadik ciklusra választották a képviselőházba. Három parlamenti ciklus után, 2013-ban úgy döntött, nem indul újra egy mandátumért.

2020 májusától a La Repubblica című lapban^[4] számos vezércikket, riportot és interjút közölt, amelyek leírják a főbb globális válságokat, a demokráciák és a tekintélyelvűek közötti növekvő konfrontációt: rezsimek, a nemzetközi biztonságot fenyegető új fenyegetések, az orosz és kínai rezsimek által a Nyugat elé állított kihívások.

2022 márciusában megjelentette a Dissidenti című kötetét a Rizzoli kiadónál,^[5] amelyben a demokráciák és az autokráciák közötti egyre erősödő konfrontációt elemzi, és utazásra viszi az olvasót Kurdisztán hegyei között, ahol a kurd harcosok legyőzték az IS dzsihadista milíciáit; a Himalája lejtőin, ahol egy maroknyi bátor szerzetes mentette meg az évezredes tibeti kultúrát; a kis és harcias Litvániában, amely a 20. század összes totalitarizmusát átélte, és ma Oroszországból és Fehéroroszországból disszidenseket fogad; Tajvan szigetén, amely ellenáll a kínai tekintélyelvűségnek.

• Dissidenti. Da Aleksei Navalny a Nadia Murad, da Azar Nafisi al Dalai Lama: incontri con donne e uomini che lottano contro i regimi Copertina rigida. Rizzoli, Mailand, 2022. ISBN 978-88-1-716162-6

Felesége Laura De Donato újságíró. Négy gyermekük van.^[2]