Gamma-Aminovajsav

γ-Aminovajsav
IUPAC-név	4-aminobutánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	56-12-2
PubChem	119
MeSH	gamma-Aminobutyric+Acid
ATC kód	N03AG03
Gyógyszer szabadnév	aminobutyric acid
SMILES C(CC(=O)O)CN
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H9NO2
Moláris tömeg	103,12 g/mol
Olvadáspont	203 °C
Veszélyek
EU osztályozás	Irritatív (Xi)[1]
R mondatok	R36/37/38[1]
S mondatok	S26-S36[1]
LD50	12680 mg/kg (egér, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A γ-aminovajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban. A humán központi idegrendszerben és a retinában ez az egyik fő gátló neurotranszmitter.

A gerincesek agyában a GABA gátló szinapszisokon hat. A GABA specifikus transzmembrán receptorokhoz kötődik mind a pre- mind a posztszinaptikus neuronok membránján. Ez a kötődés ioncsatornák megnyílásához vezet, melyeken vagy negatív töltésű kloridionok áramlanak be, vagy pozitív töltésű kálium ionok áramlanak kifelé a sejtből. Ez negatív irányba tolja a membránpotenciált és hiperpolarizációhoz vezet. A GABA receptornak három nagyobb csoportja ismert: a GABA_A és GABA_C (mai nevén GABA_A-ρ) ionotróp receptorok, melyek maguk is ioncsatornák, és a GABA_B metabotróp receptorok, melyek G-protein-kapcsolt receptorok és a G-proteinek segítségével nyitnak meg más ioncsatornákat.

• GABA_A-agonisták: kis dózisban szorongásgátló hatásuk van, nagyobb mennyiségben izomlazítók, altatók.
  • aktív oldali agonisták: GABA
  • nem aktív oldali agonisták: benzodiazepinek (pl. alprazolám), barbiturátok (barbitursav), propofol, alkohol
• GABA_A-antagonisták: cikutoxin, flumazenil, furoszemid, tujon
• GABA_B-agonisták: GABA, GHB
• GABA_B-antagonisták
• GABA-visszavétel-gátlók: gabakulin
• GABA-transzamináz-gátlók: gabakulin, valproinsav, citromfű
• GABA-analógok: pregabalin
• egyéb: GABA

A Wikimédia Commons tartalmaz Gamma-Aminovajsav témájú médiaállományokat.