Gmeinder DE 500
Gmeinder DE 500 C | |
A BASF 53-as pályaszámú DE 500 C-je | |
DB 259 | |
Pályaszám | |
DB 259 003-2 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Gmeinder–Kaelbe, Siemens |
Gyártásban | 1981, 1983, 1990, 1991 |
Átépítés | |
Átépítő | Gmeinder |
Éve | 2016 |
Darabszám | 10 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | Co |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1000 mm |
Teljesítmény | |
Névleges | 545 kW |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 50 km/h |
Ütközők közötti hossz | kb. 9990 mm |
Magasság | kb. 4100 mm |
Szélesség | kb. 3000 mm |
Teljes tengelytávolság | kb. 4100 mm |
Üres tömeg | 58–65,5 t |
Szolgálati tömeg | 60–67,5 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 20–22,5 |
Legkisebb pályaívsugár | 50 m |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Motor | |
Típusa | MTU 6 V 396 TC 12 |
Névleges fordulatszám | 1800 min⁻¹ |
Üzemanyagkészlet | kb. 2000 l |
Villamos vontatás | |
Vontatómotorok típusa | 1KB26.18 |
Forrás:[1] | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Gmeinder DE 500, később DE 500 Co, majd DE 500 C,[* 1] háromtengelyes dízel-villamos tolatómozdony-sorozat, melyet a Gmeinder–Kaelbe gyártott 1981 és 1991 között, összesen tíz példányban. A típus elektromos berendezéseit a Siemens szállította. Az egyik gépet a Deutsche Bundesbahn 1983-ban 259 003-2 pályaszámon tesztüzemben használta, azonban még ugyanebben az évben megvált tőle és egyetlen példányt sem rendelt a típusból.[2]
Az 1980-as évek elején történt három legyártott mozdonyon, közöttük a Deutsche Bundesbahn által is kipróbált egységet, mindegyike alig 20 év szolgálat után selejtezték.[3][2][4] A típussorozat többi hét, az 1990 és 1991 között a BASF és a Mülheimer VerkehrsGesellschaft részére legyártott hét példány a korai gépektől eltérő kialakításúak voltak.[5] A BASF gépei egész életükben a vállalat ludwigshafeni főüzemében voltak használatban. Ezek 2015-ben, 25 év szolgálat után visszakerültek a Gmeinder mosbachi üzemébe, ahol eladásra kínálták azokat.[6] A Mülheimer VerkehrsGesellschaft a mozdonyát a Mülheim an der Ruhr-i kikötői vasúton üzemeltette, amíg 2005-ben el nem adta azt a Bentheimer Eisenbahnnak.[7]
Üzemeltetők
[szerkesztés]Gmeinder DE 500 C mozdonyok listája | ||||
Gyártási szám | Gyártás éve | Első üzemeltető | Legutóbbi üzemeltető | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
5591[3] | 1981 | Ruhrkohle AG, Zechenbahn- und Hafenbetriebe Ruhr-Mitte „V 510” | Ruhrkohle AG, Zechenbahn- und Hafenbetriebe Ruhr-Mitte „560” | 1997 decemberében selejtezték |
5623[2] | 1983 | Gmeinder (bemutatómozdony) | On Rail | 1983-ban a Deutsche Bundesbahnnál 259 003-2 pályaszámon tesztelték, majd még ebben az évben a Brigitta und Elwerathhoz került, ahol a 2000-es évek elejéig szolgált. 2003-ban az On Rail mozdonykerekedő megvette, 2013-ban a Westfälische Lokomotiv-Fabrik Hattingen Reuschling selejtezte |
5629[4] | 1983 | Mannesmann AG Hüttenwerke „70” | Mainische Feldbahnen (bérmozdony) | Holléte ismeretlen |
5686[8] | 1990 | BASF „50” | Gmeinder | |
5687[9] | 1990 | BASF „51” | Gmeinder | |
5688[10] | 1990 | BASF „52” | Gmeinder | |
5692[7] | 1991 | Mülheimer VerkehrsGesellschaft „8” | Bentheimer Eisenbahn „D 5” | UIC-pályaszáma: 98 80 0550 007-5 D-BE |
5693[11] | 1991 | BASF „53” | TSR Recycling | 2015-ben a Gmeinder visszavásárolta, majd 2016-ban a „DE60 C Hybrid” típusprogramja szerint modernizálta |
5694[12] | 1991 | BASF „54” | Gmeinder | |
5698[13] | 1991 | BASF „55” | Gmeinder |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gmeinder DE 500 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A Gmeinder–Kaelbe 1979-ben kiadott típusismertetőjében „DE 500” és „DE 500 Co” néven hivatkozik a típusra. Az 1991-ben gyártott egységek gyártási tábláin a „DE 500 C” típusjelölés szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Beschreibung der dieselelektrischen Lokomotive DE 500 Co (német nyelven). Mosbach: Gmeinder–Kaelbe. PL 40 397. Hozzáférés ideje: 2024. március 8.
- ↑ a b c Gmeinder 5623 (német nyelven). rangierdiesel.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ a b Gmeinder 5591 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ a b Gmeinder 5629 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder - DE 500 C (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Technisches Datenblatt (német nyelven). Gmeinder. [2016. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 8.)
- ↑ a b Gmeinder 5692 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5686 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5687 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5688 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5693 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5694 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Gmeinder 5698 (német nyelven). rangierdiesel.de. Lok-Datenbank.de. (Hozzáférés: 2024. március 7.)