Butiraldehid
| Butiraldehid[1] | |||
 A butiraldehid szerkezeti képlete | |||
 síkképlet | |||
 pálcikamodell | |||
| IUPAC-név | Butiraldehid | ||
| Szabályos név | Butanal | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 123-72-8 | ||
| PubChem | 261 | ||
| ChemSpider | 256 | ||
| KEGG | C01412 | ||
| ChEBI | 15743 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | ZTQSAGDEMFDKMZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | H21352682A | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H8O | ||
| Moláris tömeg | 72,11 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | szúrós, aldehidszagú | ||
| Sűrűség | 0,8016 g/mL | ||
| Olvadáspont | −96,86 °C | ||
| Forráspont | 74,8 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 7,6 g/100 mL (20 °C) | ||
| Oldhatóság | szerves oldószerekkel elegyedik | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −46,08·10−6 cm³/mol | ||
| Törésmutató (nD) | 1,3766 | ||
| Viszkozitás | 0,45 cP (20 °C) | ||
| Megoszlási hányados | 0,88 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 2,72 D | ||
| Termokémia | |||
| Égés standard- entalpiája ΔcH |
2470,34 kJ/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | gyúlékony (F) | ||
| NFPA 704 |  3
3
0
| ||
| R mondatok | R11 | ||
| S mondatok | (S2), S9, S29, S33 | ||
| Robbanási határ | 1,9–12,5% | ||
| LD50 | 2490 mg/kg (patkány, szájon át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A butiraldehid, más néven butanal szerves vegyület, képlete CH3(CH2)2CHO. A bután aldehidszármazéka, színtelen, szúrós szagú, gyúlékony folyadék. A szerves oldószerek nagy részével elegyedik.
Előállítása
[szerkesztés]Szinte kizárólag a propilén hidroformilezésével állítják elő:
- CH3CH=CH2 + H2 + CO → CH3CH2CH2CHO
Katalizátorként régebben kobalt-karbonilt, majd a ródium trifenilfoszfinnal alkotott komplexeit használták. A legelterjedtebb technológia vízoldható tppts ligandumból származó ródiumkatalizátort alkalmaz. A vízoldható ródiumkatalizátor a propilént aldehiddé alakítja, ami kisebb sűrűségű, nem elegyedő fázist képez. Évente mintegy 6 millió tonnát állítanak elő hidroformilezéssel. Jelentős felhasználása a 2-etilhexanol előállítása, melyből lágyítószereket gyártanak.
Előállítható n-butanol katalitikus dehidrogénezésével is. Egy időben iparilag a(z acetaldehidből nyert) krotonaldehid katalitikus hidrogénezésével állították elő.[2]
Levegőn hosszabb ideig állva vajsavvá oxidálódik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Merck Index, 11th Edition, 1591
- ↑ Boy Cornils, Richard W. Fischer, Christian Kohlpaintner "Butanals" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2000, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a04_447
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Butyraldehyde című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
