Bitlis (tartomány)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Bitlis tartomány
A tartomány körzetei
Ország	Törökország
Régió	Délkelet-Anatólia
Székhely	Bitlis
Nevének rövidítése	BIT
Irányítószám	13x xx
Körzethívószám	(0090) 434
Kormányzó	M. Asım HACIMUSTAFAOĞLU
Népesség	413 446 (2006)
Földrajzi adatok
Terület	6707 km²
Időzóna	TRT (UTC+3)
Elhelyezkedése
Bitlis tartomány elhelyezkedése Törökország térképén
Bitlis tartomány weboldala

Bitlis tartomány Törökország délkeleti részén fekszik, területe 8010 km², a Muşi síkság keleti részét, a Van-tótól nyugatra fekvő fennsík egy részét és a Bitlis város környékén lévő hegyvidéket foglalja magában.

A terület több mint 70%-a hegység, a tengerszint feletti magasság számos helyen meghaladja a 2000 métert. A legmagasabb hegyek a Süphan Daği (4434 m), a Nemrut vulkán (3050 m) és a Ziyaret Daği (2540 m). A tartomány keleti részén fekszik Törökország legnagyobb tava, a Van-tó. Éghajlata erősen kontinentális: télen sok csapadék hullik és hideg az időjárás, míg nyáron meleg az éghajlat.

Bitlis tartomány az Urartu Birodalom központi részén feküdt, majd az asszírokhoz, perzsákhoz került. Maga a tartomány a nevét Bedlis hadvezérről kapta, aki Nagy Sándor seregében szolgált és a környéken építtetett várat magának. A diadokhoszok uralmát a terület fölött a Római Birodalom törte meg, elfoglalva a területet. A Római Birodalom széthullása után a tartomány a Bizánci Császársághoz került. 1514-ben került a terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá. A kurd népesség az oszmánok uralma alatt széles körű autonómiával rendelkezett. Az első világháború alatt az oroszok vonultak be a tartományba, de végül a terület Törökországnál maradt.

Gabonát, gyümölcsöt és dohányt termesztenek a lakosok, fejlett a dohányfeldolgozó ipara és a bőrdíszművesség. Jellemző a vidékre a durva vásznak szövése és festése.

A tartomány az alábbi ilcsékre oszlik:

• Ahlat (kurdul Xelat)
• Adilcevaz (kurdul Elcewaz)
• Bitlis (körzet) (kurdul Bilîs)
• Güroymak (kurdul Norşin)
• Hizan (kurdul Vestan)
• Mutki (kurdul Motki)
• Tatvan (kurdul Tetwan)

2000-ben 388 680 lakosa volt a tartománynak. 1914-ben még 437 500 ember élt a területen, amelyből 114 700 örmény nemzetiségű volt. Az örmény népirtás és az üldözések miatt azonban még 2000-ben sem érte el az 1914-es egykori lakosságszámot a tartomány.