Bernd Leno

Bernd Leno
Leno 2018-ban
Személyes adatok
Születési dátum	1992. március 4. (32 éves)
Születési hely	Bietigheim-Bissingen, Németország
Állampolgárság	német
Magasság	190 cm
Testtömeg	83 kg
Poszt	kapus
Klubadatok
Jelenlegi klubja	Fulham
Junior klubok
Időszak Klub 1998–2003 Germania Bietigheim 2003–2009 Stuttgart
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 2009–2011 Stuttgart II 57 (0) 2011–2018 Leverkusen 233 (0) 2018–2022 Arsenal 101 (0) 2022– Fulham 0 (0)
Válogatottság2
2008–2009 Németország U17 4 (0) 2009–2010 Németország U18 5 (0) 2010–2011 Németország U19 5 (0) 2012–2015 Németország U21 14 (0) 2015– Németország 9 (0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2022. március 20. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. szeptember 2.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernd Leno témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Németország színeiben Labdarúgás U17-es Európa-bajnokság arany 2009, Németország Európa-bajnokság bronz 2016, Franciaország Konföderációs kupa arany 2017, Oroszország

Bernd Leno (Bietigheim-Bissingen, Németország, 1992. március 4. –) német válogatott labdarúgó, 2022-től az angol Fulham játékosa.

Leno gyerekkorától kezdve futballozik, 11 éves koráig SV Germania Bietigheimben, szülővárosának futballcsapatában nevelkedett. 2003-ban csatlakozott a VfB Stuttgart utánpótláscsapatához. A VfB Stuttgart U17-tel a B-Junioren-Bundesligában (U17-es Bundesliga) 2008-ban debütált.^[1] A szezon során végig első számú kapusnak számított. Csoportjukban a második helyen végeztek, így továbbjutottak a kieséses szakaszba. Később megnyerték a Bayern München elleni döntőt és korosztályos német bajnokok lettek.^[2] A következő évadot már az U19-eseknél kezdte, velük is továbbjutott a kieséses szakaszba, de a Bayer 04 Leverkusen fiataljai kiejtették őket.

2009 decemberében, mindössze 17 évesen debütált a Stuttgart második számú csapatában, a német harmadosztályban.^[3] Innentől kezdve a Stuttgart II elsőszámú kapusa volt, másfél éves itt tartózkodása alatt kétszer is 10.-ek lettek. 2011 augusztusában a Stuttgart felnőttcsapatának 3. számú kapusa lett, ám a Leverkusen fél évre kölcsönvette, mert mindkét hálóőrük, René Adler és Fabian Giefer is megsérült.

Leno mindössze 4 nappal kölcsönvétele után, 19 évesen debütált a Bundesligában, egy Werder Bremen elleni nyertes meccsen.^[4] Első három bajnoki mérkőzésén nem kapott gólt: erre előtte csak két kapus volt képes a Bundesliga fennállásának ideje óta: Dirk Krüssenberg és Heribert Macherey.^[5]

Leno nevéhez más rekord is fűződik: amikor 2011. szeptember 13-án pályára lépett a Bajnokok Ligája csoportkörében, ő lett a legfiatalabb német kapus, aki valaha megfordult a rangos sorozatban.^[6] A Leverkusennel – nem kicsit az ő teljesítményének köszönhetően – továbbjutottak a csoportból, végül a kieséses szakaszban a Barcelona búcsúztatta őket.

A Bayer 04 az őszi szezon végén végleg leigazolta a fiatal hálóőrt, átigazolási díja 7,5 millió euró volt. Az évet új csapatával az 5. helyen zárta. 2012. szeptember 20-án bemutatkozhatott a második számú európai kupasorozatban, az Európa Ligában. A Metaliszt Harkiv elleni hazai csoportmérkőzés 0:0-val ért véget. Ezen év decemberében profi pályafutása első gólpasszát adta: remek kirúgása Kießlinget találta meg egy német bajnokin.^[7] A 2013-14-es idényben csapatával a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjéig jutott, itt a PSG ejtette ki őket. Eközben a bajnokságban egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott, a Kicker osztályzatai alapján ő lett a szezon legjobb hálóőre, egyszersmind az idény negyedik legjobb játékosa.^[8] A büntetők terén is maradandót alkotott. A Leverkusen ellen a bajnokság során befújt 8 büntetőből 5-öt kivédett, sőt, ebből 4-et zsinórban 2013 októbere és 2014 márciusa között.^[9]

A német kupában a Kaiserslautern elleni negyeddöntő 98. percében (hossz.) szintén kivédte Idrissou tizenegyesét. (Végül mégis a 'Lautern jutott tovább.)^[10] 2014 októberében a negyedosztályú Magdeburg elleni büntetőrúgásokig jutó német kupa találkozón Leno három tizenegyest is kivédett, ebből az első kettő "meccslabda" volt az ellenfélnek.^[11] A 2015-16-os idényben végig felemásan teljesített, nagy védései mellett több komoly hibát is vétett, így a Kicker osztályzatai alapján csak a 8. helyre fért be a szezon legjobb hálóőreinek listáján.^[12]

2022. augusztus 2-án a három évre szerződtette a Fulham csapata.^[13][14]

Leno részt vett 2009-es, U17-es Európa-bajnokságon, ahol a tornagyőztes német csapat második számú kapusa volt. 2012 augusztusában, egy Argentína elleni barátságos mérkőzésen debütált a német U21-es válogatottban.^[15] Tagja volt a 2013-as U21-es Európa-bajnokságra kijutó német csapatnak, ám meglepetésre már a csoportkörben kiestek. A torna mindhárom mérkőzését végigvédte.
2015 őszén már meghívót kapott a felnőtt válogatottba, majd 2016. május 29-én, egy Szlovákia elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be, egy félidőt játszott az 1-3 arányban elveszített mérkőzésen.^[16] 2016 májusában Joachim Löw beválogatta a 2016-os Eb-re utazó német keretbe.^[17]

Klub szinten

• B-Junioren-Bundesliga: bajnok (VfB Stuttgart U17, 2009)

Válogatott szinten

• U17-es Európa-bajnokság: győztes (Németország U17, 2009)
• Európa-bajnokság: bronzérmes (Németország, 2016)
• Konföderációs kupa: győztes (Németország, 2017)

Legutóbb 2020. június 20-án lett frissítve.

1. ↑ Magába foglalja a DFB-Pokált
2. ↑ Magába foglalja az EFL kupát
3. ↑ ^{a b c d} Pályára lépések a Bajnokok ligájában
4. ↑ ^{a b c} Pályára lépések az Európa-ligában
5. ↑ Nyolc pályára pályára lépes a Bajnokok ligájában, négy pályára lépés az Európa-ligában

Pályára lépései és góljai a Brazil válogatottban évekre bontva

Nemzeti csapat	Év	Pályára lépések	Gólok
Németország
	2016	3	0
	2017	3	0
Összesen		6	0

• Brend Leno (angol nyelven). national-football-teams.com
• Brend Leno (angol nyelven). worldfootball.net
• Brend Leno (német nyelven). fussballdaten.de
• Brend Leno (német nyelven). kicker.de
• Brend Leno (angol nyelven). fifa.com^{[halott link]}
• Brend Leno (angol nyelven). uefa.com