Baszileusz

A „Baszileusz” lehetséges további jelentéseiről lásd: Baszileiosz (egyértelműsítő lap).

Baszileusznak (görögül: Βασιλεύς vagy Βασίλειος) nevezték az ókori görög világban a mükénéi uralkodók, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezetőket (a mükénéi forrásokban quasireu), a görög sötét kortól kezdve királyokat. Az ókori görög források így nevezték a spártai és perzsa uralkodókat, és a hellénisztikus királyokat is. Athénban az egyik arkhón neve volt (arkhón baszileusz), akinek rituális funkciója megőrizte a királyok főpapi előjogait. Számos poliszban szakrális bírói funkciót betöltő főhivatalnok volt. Drakón törvényében a baszileuszok egyfajta vizsgálóbírói jogkört töltöttek be.

A bizánci időszakban Hérakleiosz császár reformjait követően a bizánci uralkodót (császárt) is baszileusznak, baszileiosznak nevezték, noha már nem így ejtették. A bizánci görög nyelvben végbemenő változások miatt "Vaszilevsz"-nek ejtették, ebben a formában került át a szláv nyelvekbe.

• Németh György (szerk.): Görög Történelem, Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-456-5
• Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Osiris, Budapest, 2004. ISBN 963-389-383-6

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!