Bácskai Mihály

Bácskai Mihály
Született	1929. augusztus 10.[1] Csikéria[1]
Elhunyt	2011. június 21. (81 évesen) Szentes
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	középiskolai tanár
Tisztsége	iskolaigazgató (Horváth Mihály Gimnázium)
Iskolái	Szegedi Tudományegyetem (1948–1952)
Kitüntetései	Radnóti-díj (1973) Haza Szolgálatáért érdemérem (1983) Apáczai Csere János-díj (1987) Szentes díszpolgára (1997) Csokonai Vitéz Mihály-díj (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskai Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bácskai Mihály (Csikéria, 1929. augusztus 10. – Szentes, 2011. június 21.) magyar-történelem szakos középiskolai tanár, drámapedagógus, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának elindítója, az intézménynek 16 évig igazgatója. Élete során számos díjat, kitüntetést vehetett át, melyek közül kiemelkedik a Radnóti-díj, az Apáczai Csere János-díj, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói-díj, valamint a Szentes Város Díszpolgára cím.

Egyszerű gazdálkodó családból származott, édesapja Bácskai Mihály földműves, édesanyja Háhn Éva háztartásbeli volt. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, s már ekkor kapcsolatba került a színjátszással. Tanulmányait Szabadkán és Bácsalmáson folytatta, majd a bácsalmási mezőgazdasági szakközépiskolába iratkozott be,^[2] ahol kitűnt színjátszói tehetségével, különösen harmonikajátékát kedvelték.^[3] 1947-ben érettségizett, utána egy évig otthon gazdálkodott.^[2] Ekkor még állatorvosnak készült, de mivel Szegeden nem indítottak állatorvos képzést, és annyi pénzük nem volt, hogy Gödöllőre, vagy Budapestre járjon, ezért más megoldást kellett találni.

Így került 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára, s ahogy alsóbb iskoláiban, úgy itt is tagja lett az intézmény színjátszó csoportjának.^[5] Sokoldalúságára jellemző, hogy vezetője volt az összegyetemi sakkcsapatnak,^[6] közreműködött a neves néprajzkutató, Bálint Sándor munkájában, és a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként a sárközi nyelvjárással is foglalkozott. Ez utóbbi gyűjtéseit a Magyar nyelvjárások atlasza c. hatkötetes műben használták fel a szerkesztők.^[7] Még egyetemi évei alatt ismerte meg és vette feleségül Molnár Erzsébet magyar-történelem szakos hallgatót, aki később férjével együtt a Horváth Mihály Gimnáziumban tanított. Négy gyermekük született: Mihály (1951), Erzsébet (1952), János (1954) és István (1956).^[8] 1952-ben tanári diplomát kapott. Az egyetem elvégzése után egy évig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára volt.^[2]

1953-ban helyezték Szentesre, a Horváth Mihály Gimnáziumba, ahol szaktárgyai tanítása mellett azonnal hozzá látott a Diákszínpad megszervezéséhez.^[9] A rendezésében bemutatott színdarabok első sikerei után más városok is meghívták társulatát vendégjátékra. Idővel az egész ország megismerte a szentesi Diákszínpad színjátszóit és vezetőjét, Bácskai Mihályt.^[10]

Újszerű előadásmódjukkal „iskolát teremtettek”, melyet „szentesi játékstílusként” kezdtek emlegetni. Játékuk lényegét maga Bácskai tanár úr a következőképp fogalmazta meg: „… nem a beleélés és a teljes utánzás a cél, hanem abból indul ki a rendező, hogy egy tizenéves gyerek nem tud összetett jellemet megformálni, ezért nagy vonalakban a karakter jelzésig jutnak el.”^[11] Nem akarták majmolni a felnőtteket, hanem hangsúlyos mozgásokkal, hanghordozásokkal jeleztek egy-egy karaktert. A cselekményben és a hatásban fontos szerep jutott a környezetnek (fák, ajtó, ház stb.), amit szintén a diákok formáztak meg, valamint a humornak. Az így megvalósult kollektív játék sajátos egységet alkotott. A szentesi stílushoz tartozott még, hogy színdarabjaikhoz népi szövegeket: népballadákat, csúfolókat és tréfákat használtak.^[12] Legsikeresebb darabjaikat (Meg kén’ házasodni, Férhő kéne mönni, Álljon félre, aki házas)^[13] több mint hetvenszer adták elő.^[14] Rendszeres vendégek voltak a gyulai Erkel Diákünnepeken^[15] is, ahol három alkalommal (1969, 1971, 1973) arany diplomát nyertek.^[16] Kiemelkedő sikerként könyvelhették el, hogy 1971 júniusában a Magyar Rádió által meghirdetett „Szóljatok, szép szavak!” c. amatőr színjátszók országos versenyén - melyet a Madách Színházban rendeztek - elnyerték a fődíjnak számító mikrobuszt és egy külföldi utazást.^[14] 1972-ben egyik előadásukat a Magyar Televízió is közvetítette.^[17]

A szentesi Diákszínpadról ekkor már nem csupán a helyi és a megyei sajtó, de az országos napilapok és folyóiratok is közöltek cikkeket:

Szaktárgyainak tanítása és a Diákszínpad mellett Bácskai Mihály 1954-től felnőtt színjátszó csoportot is szervezett, ahová a helyi értelmiségi réteg játékos kedvű tagjait invitálta. A „társulat” főleg pedagógusokból állt, de jellemző, hogy még a helyi múzeum igazgatója, dr. Csalog József is vállalt szerepet. A csoport komoly művek eljátszásával eljutott a megye több városába, és 1962-ben egy meghívásnak eleget téve, a fővárosi Irodalmi Színpadon is bemutathatta tudását.^[8][21] Közben Bácskai tanár úr feleségével együtt aktív tagja volt a helyi Pedagógus Kórusnak,^[22] és részt vett a Galli János zeneiskolai igazgató által vezetett szimfonikus zenekar szervezésében is.^[8] 1960-tól mint az irodalmi színpadok megyei szakreferense, majd 1974-től szakfelügyelője járta a megyét, figyelte és tanácsolta a színjátszó körök munkáját, ugyanakkor a magyar nyelv és irodalom tantárgynak is megyei szakfelügyelője volt.^[23]

Bácskai Mihályt a Színjátszók Országos Tanácsának tagjává választották, és ezzel együtt „A” kategóriás hivatásos rendezői besorolást kapott. Diákszínpad és diákszínjátszás c. írását a Tankönyvkiadó 1974-ben jelentette meg. A kötet egy évvel később Nívó-díjat kapott.^[24] A könyvet a felsőoktatásban a népművelő és magyar szakos hallgatók is használták, az amatőr színjátszás kézikönyve lett.^[16] A szerző elsősorban a diákszínjátszó csoportok felkészítői számára írta le tapasztalatait. Ír a diákszínpad jellemformáló hatásáról, közösségteremtő szerepéről, az eljátszandó darabok megjelenítésének képi és szövegszerű eszközeiről, játékstílusokról, a beszéd, a mozgás és a koncentrálás készségének fejlesztéséről, közönségkapcsolatról, amit az egyik legfontosabb tényezőnek tart a színjátszásban.

1974-ben Várkonyi Zoltán filmrendező, a Színház és Filmművészeti Főiskola akkori igazgatója javasolta, hogy legyenek olyan középiskolák, amelyek a színészképzés előiskolái. Az ötletet Szentesen Bácskai Mihály valósította meg.^[26][27] A miniszteri engedélyt megkapva 1978 őszén indult a Horváth Mihály Gimnázium első irodalmi-drámai tagozatos osztálya. A szentesivel párhuzamosan Budapesten és Pécsen vezették be egy-egy középiskolában kísérleti jelleggel a drámai tagozatot.^[16] Ez utóbbi két intézményben hamar megszűnt, ugyanakkor más gimnáziumok sikerrel vették át és építették be tantervükbe a drámai tagozat valamilyen formáját.^[28][29][30] Az úttörő szerepet vállaló Bácskai Mihály tekintélyének köszönhetően a Művelődési Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet által meghirdetett nyári anyanyelvi táborokat a 70-es 80-as években nyaranta Szentesen tartották. Ennek anyaga az anyanyelv oktatása és a diákszínjátszás volt. Több száz hazai pedagógus itt ismerkedett meg az anyanyelvi műveltség terjesztésének legkorszerűbb módszereivel, a verstanítás és a dramaturgia pedagógiájával.^[8][31] A minisztérium felkérésére Bácskai Mihály dolgozta ki az irodalmi-drámai tagozatos osztályok speciális tantervét.^[11]

Az igazgatói elképzelés szerint – szemben az eredeti koncepcióval – az irodalmi-drámai tagozatnak Szentesen nem volt célja, hogy színészeket neveljen. Bácskai Mihály többször hangsúlyozta, hogy „Az iskola önismeretre nevel, arra, hogy álomkergetés helyett inkább valódi képességeik szerint válasszanak pályát a fiatalok.”^[32] Ugyanakkor nyugdíjba vonulása alkalmából örömmel számolt be arról is, hogy az évek során számos, később országosan is ismertté váló színész a szentesi gimnáziumban kapta meg az alapokat.

Bácskai Mihály igazgatói tevékenysége során a tanári testülettel karöltve igyekezett lépést tartani a kor fejlődésével. Az idegen nyelvek tanítása nagy lendületet vett: francia, angol, orosz nyelvű lektorok segítették a nyelvtanítást, és diákcsere programok keretében számos osztály járt külföldön, tanulta a választott idegen nyelvet eredeti környezetében. Mindezek mellett természettudományos tagozatokat indítottak be, és felépült a gimnázium könyvtára.^[34] Ám ezek csak olyan jelzőkövei az iskola fejlődésének, melyekkel más, hasonló intézmények is büszkélkedhetnek. Igazgatói, tanári, emberi habitusa sokkal mélyebben beleívódott tanítványaiba. Pedagógiai hitvallása érthetővé teszi a tanítványok ragaszkodását:

Nyugdíjba vonulás nem jelentette közéleti tevékenységének végét. Még néhány évig magyar tanárként vett részt a gimnázium napi munkájában és segítette a francia diákszínpadot. Neki is köszönhető, hogy a hazai frankofon versenyen győztes csapat eljutott a La Roche-sur Yon-ban (Franciaország) megrendezett nemzetközi fesztiválra, és Bécsben is szerepelhettek.^[37] Rendszeresen hívták különféle versenyek zsűrijébe, drámaszínjátszók fesztiváljára szakreferensnek, valamint városi rendezvényeken előadóként is találkozhatott vele Szentes lakossága.^{[38][39][40][41][42]}

Életéről, családjáról, munkásságáról Csontos Magda pedagógiai szakíró írt összefoglaló tanulmányt, mely az Elhivatottak. Arcképvázlatok pedagógusokról c. kötet részeként jelent meg 1990-ben; tisztelői, egykori diákjai szintén összeállítottak egy emlékkötetet, amely „Játszani is engedd…” Miska bácsi üzenete címmel 2013-ban hagyta el a nyomdát.

• Kiváló Tanár (1969)
• Szentes Város Fejlesztéséért (1971)
• Radnóti-díj (1973)
• Szocialista Kultúráért (1973)
• Szentes Város Alkotó Díja (1983)
• Haza Szolgálatáért ezüst fokozat (1983)
• Apáczai Csere János-díj (1987)
• Nívódíj (1987)^[43]
• Ifjúsági-díj (1988)
• Szentes Város Díszpolgára (1997)
• Csokonai Vitéz Mihály-díj (2008)^[44][45]

• Skabá-fesztivál (Bácskai Miska bácsi emlékére évente megrendezett irodalmi, zenei találkozó)^[46][47]
• Bácskai udvar (A Horváth Mihály Gimnázium déli szárnyának belső udvara, ahol évente a Skabá-fesztivál megnyitóját is tartják)^[48]
• A Bácskai Mihály-díjat az Országos Diákszínjátszó Egyesület alapította, s évente adják át az egyesület rendezvényén azon pedagógusoknak, illetve iskoláknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a drámapedagógia és a diákszínjátszás területén.^[49]
• Sírja Szentesen a Kálvária temető díszpolgárok parcellájában van.^[50]

• Diákszínpad és diákszínjátszás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974.
• Littérature et société: le roman francais contemporain. Irodalom és társadalom: a kortárs francia regény. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2009.

• Az első osztályosok helyzete és problémái Csongrád megye és Szeged város gimnáziumaiban. In: Csongrád megyei nevelők pedagógiai tapasztalatainak gyűjteménye. Szeged, 1963/64. 3. sz.
• A mai magyar irodalom oktatásának néhány kérdése Csongrád megye és Szeged város iskoláiban. In: Csongrád megyei nevelők pedagógiai tapasztalatainak gyűjteménye. Szeged, 1964/65. 4. sz.
• A diákszínpadok műsorcseréje. In: Népművelés. 1968.
• Témazáró feladatlapok a leíró nyelvtan funkcionális ismétlésére (társszerzőként). In: Csongrád Megyei Művelődési Szemle 1969/70.
• A funkcionális nyelvtanítás kérdései Csongrád megye szakközépiskoláiban 2. In: Középfokú szakoktatás, 1971. 9-10. sz.
• Így rendeztem. Darabelemzés. In: Színjátszók évkönyve. Budapest, 1972.
• Makacs menyecske – rendezői példány. In: Nyelvünk és kultúránk 1976.
• Az oktatógép felhasználásával folyó programozott tanítás néhány tapasztalata. In: A szentesi Horváth Mihály Gimnázium krónikája 1970/71 – 1974/75. Szentes, 1975. (e-Könyvtár Szentes)
• Volt egyszer egy diákszínpad - Ötven éve alakult meg a HMG diákszínpada. Összeállították: Bácskainé Erzsi néni és Bácskai Miska bácsi (2005)

• Csontos, 1990. = Csontos Magda: Drámajáték és embernevelés. Bácskai Mihály. In: Elhívottak. Arcképvázlatok pedagógusokról. Szerk.: Gyarmati Szabó Éva. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990. 7-23. o.
• 50-25. Diákszínpad, Horváth Mihály Gimnázium, 1953-2003. Irodalmi-drámai osztály, Horváth Mihály Gimnázium, 1978-2003; szerk. Bácskai Mihály, Csapiné Matos Ibolya, Keserű Imre; Horváth Mihály Gimnázium, Szentes, 2003
• Approches narratologiques, sentiment de l'absurde et du grotesque dans la prose narrative; Gondolat, Bp., 2005 (Doktori mestermunkák)
• Labádi, 2008. = Labádi Lajos: Szentes város díszpolgárai 1881-2007. Szentes, 2008. 201-206. o.
• Littérature et société. Le roman français contemporain; SZEK JGYF, Szeged, 2009
• „Játszani is engedd…” Miska bácsi üzenete. Szerk.: Benczur Katalin. Szentes, Szentes Városi Könyvtár, 2013.
• Kruzslicz Pál: Elhangzott szavak. Szóban – írásban – képben. Szentes, 2015. 51-58. o.

• Szabó Róbert: A diákszívű tanár. Csongrád Megyei Hírlap 1987. jún. 8.
• Horváth Dezső: Nyakig munkában a nyugdíjas igazgató. Alkotmánytan után a szalámitaktikáról. Délvilág 1990. szept. 17.
• Keserű Imre: Miska bácsi, a díszpolgár. Szentesi Élet 1997. nov. 1.
• Telegdy, 2005. = Telegdy Balázs: Bácskai Mihály. Drámapedagógiai Magazin 2005. Különszám drámapedagógusoknak. 1-3. o.
• Blahó, 2008. = Blahó Gabriella: Csokonai-díjat kapott a szentesi Bácskai Mihály. Délvilág 2008. jan. 28.
• Cseh-Lakos Ilona: Több színpadon rendezett. Szentesi Élet 2008. febr. 15. (e-Könyvtár Szentes)
• Elment Miska bácsi. Szentesi Mozaik 2011. jún. 21.
• Szirbik Imre: Bácskai Mihály. Szentesi Élet 2011. jún. 24. (e-Könyvtár Szentes)
• Keserű Imre: Mese Bácskai Miska bácsiról. Szembenevetni a Halált. Szentesi Élet 2011. júl. 1. (e-Könyvtár Szentes)

• Kruzslicz Pál: Bácskai Mihály díszpolgár. Rádió Szentes, 1997. (hangfelvétel - e-Könyvtár Szentes)
• Paletta, 2006. = Paletta. Közéleti kávéház a Petőfi cukrászdában. Bácskai Mihály mesél életéről. Civil TV, Szentes, 2006. (videófelvétel - e-Könyvtár Szentes)
• Bácskai Mihályné tanárnővel beszélget Vágvölgyi Zoltán. Szentes, 2012. (hangfelvétel - e-Könyvtár Szentes)