[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Ausztráliai araukária

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztráliai araukária
A növény
A növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Araukáriafélék (Araucariaceae)
Nemzetség: Délfenyő (Araucaria)
Fajcsoport: Araucaria sect. Bunya
Faj: A. bidwillii
Tudományos név
Araucaria bidwillii
Hook., (1843)
Szinonimák
  • Bunya
  • Homotypic
    • Columbea bidwillii (Hook.) Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 601 (1867)
    • Marywildea bidwillii (Hook.) A.V.Bobrov & Melikyan, Komarovia 4: 58 (2006)
  • Heterotypic
    • Araucaria bidwillii var. pendula Van Geert, Nursery Cat. (Auguste Van Geert) 53: 11 (1863), nom. nud.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ausztráliai araukária témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztráliai araukária témájú médiaállományokat és Ausztráliai araukária témájú kategóriát.

Az ausztráliai araukária (Araucaria bidwillii) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába sorolt fenyőalakúak (Pinales) rendjében, az araukáriafélék (Araucariaceae) családjában a névadó araukária (Araucaria) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az ausztráliai Queenslandből terjedt el; a meleg mérsékelt övben parkokba és díszkertekbe ültetik.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Egyenes törzsű, legfeljebb 50 m magas, fenyőszerű fa kúpos, fent többnyire lekerekített koronával. Ritkás örvökben növő ágainak többsége csaknem vízszintes. Az ágak sokáig kopaszak, csak a végükön fejlődnek tűlevelek, viszont sok tűleveles oldaláguk van.

Kb. 8 mm széles levelei a 4-5 cm hosszt is elérhetik. Széles tű alakúak, kemények és hegyesek; átellenesen álló párokban nőnek. A fiatal növényeken és tobozos ágakon a levelek kisebbek.

A porzós tobozvirágzatok karcsúak, 10-20 centiméter hosszúak, virágzás után lehullanak, a termősek tojásdadok, kisebbek, majd nagy, termésszerű tobozokká fejlődnek, bár ezek nem valódi termések, hanem sok, tömötten záródó, elfásodott termőpikkelyből állnak. A rövid pikkelyek csúcsa felfelé néz. A termésszerű toboz tojásdad, legfeljebb 30 centiméter hosszú és 5 kg. A magok legfeljebb 5 cm hosszúak lehetnek.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Kétlaki örökzöld.

Felhasználása

[szerkesztés]

Fő jelentősége, hogy dísznövénynek ültetik.

Magját az ausztrál bennszülöttek nyersen és pirítva is szívesen eszik. A fa használati joga apáról fiúra öröklődik.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]