Ausztrál futball

Az ausztrál futball (az ausztrál köznapi nyelvben footy) a futball egy fajtája, amelyet két 18 játékosból álló csapat játszik, csapatonként négy cserejátékossal, a szabadban, ovális alakú füves pályán (gyakran módosított krikettpályán), hosszúkás, orsószferoid alakú labdával. Ausztrália nemzeti sportága.

Gólra játsszák. A gólt a labdának az ellenfél kapuja középső két léce közé rúgása jelenti. A győztes az a csapat, amelyik a negyedik negyed végére magasabb pontszámot ér el. Ha a csapatok ugyanannyi találatot érnek el, az eredményt általában döntetlennek tekintik, kivéve az olyan kivételes helyzeteket, amikor valamelyik félnek ki kell esnie. (Utóbbi esetben ilyenkor hosszabbítás, vagy újrajátszás következhet.)

A játékosok testük bármely részét használhatják a labda továbbításához. A leggyakoribb módszer a labda rúgása, öklözése, illetve a labdával való elfutás. A szabályok szerint futáskor időnként a földhöz kell pattintani a labdát. A labda dobása tilos. A játékos, akit szabályosan elkapott az ellenfél, nem tarthatja meg a labdát, passzolnia kell, vagy szabadrúgás következik ellene. A legtöbb hasonló sporttól eltérően nincs lesszabály. A labda bármikor megszerezhető, kivéve a szabadrúgásokat. A játék sajátos eleme a labdaelfogás (angolul mark): a rúgott labdát elfogó játékos bizonyos feltételek mellett szabadrúgáshoz jut.

Kontaktsport, amelyben a játékosok kezüket, vagy egész testüket használhatják az ellenfél szereléséhez. A veszélyes fizikai kontaktusért - mint a hátulról ütközés -, a labdaelfogás megzavarásáért vagy a játék lassításáért szabadrúgást, távoli büntetőt vagy felfüggesztést is ítélhet a bíró, a szabálytalanság súlyától függően. A játék jellemzői a játékosok és a labda gyors mozgása, a gyakori fizikai kontaktus és a látványos labdaelfogások (angolul specky), például amikor a játékos társa hátára ugorva kapja el a labdát.

Az ausztrál futball eredete tisztázatlan és sokat vitatott. Először 1859 májusában Melbourneben vált szervezetté, amikor a Melbourne Football Club közzétette az első szabálykönyvet.^[1]

Az ausztrál futball tömegsport és tömegeket érdeklő sport.^[2][3] A legnagyobb presztízsű és egyben egyetlen ausztráliai országos bajnokság az Ausztrál Futball Liga (angolul Australian Football League, AFL), amely a világ negyedik legnagyobb átlagos meccsenkénti nézőszámú profi klubbajnoksága, megelőzve az angol Premier League labdarúgó első osztályt is. Az AFL országosan 1993, nemzetközileg 2005 óta irányítja a sportot. Az ausztrál futballt amatőr szinten számos országban játsszák és több változata is létezik.

A sportnak 2008-ban 693 ezer bejegyzett játékosa volt. A klubok száma 2659.

A pályán lévő játékosok közül egy-egy csapat maximum négyet bármikor becserélhet. A cserejátékosok, mint a klasszikus futballban, a kispadon helyezkednek el a pálya oldalán.

Nincs les és általában nincsenek szabott pozíciók, a játékosok a teljes pályán szóródnak szét. Középkezdéskor (a negyedek elején, vagy gól után) csapatonként csak négy játékos léphet a középnégyzetbe. Vannak bizonyos előírt játékospozíciók fix helyzetekben (például labdaelfogáskor vagy szabadrúgáskor), vagy kirúgáskor miután a labda a (hosszabb) belső és a (rövidebb) külső kapufa közt megy ki (mögérúgás, behind).

A játék négy negyedből áll, amelyeknek időtartamát az időbíró felügyeli. A profi ausztrál futballban egy negyed húsz percből áll, de az órát megállítják, amikor a labda nincs játékban, így ténylegesen egy-egy átlagos negyed 27-31 percig tart. A csapatok a negyedek végén térfelet cserélnek.

A játékot bíró felügyeli. A kezdés szirénahangra kezdődik: a bíró földhöz pattintja (ball-up) a labdát (vagy ha a pálya rossz állapotú, akkor feldobja) és a levegőben küzd meg érte a két ruckman (általában a csapat legmagasabb játékosa). A játék a negyedek kezdetén és gól után is labdalepattintással indul újra.

A labda bármely irányba továbbítható lábbal, összeszorított ököllel vagy tenyérütéssel, de nem szabad dobni. A szabályok elég tágan definiálják, mi számít dobásnak, de általában az olyan nyitott tenyerű továbbítást jelenti, amitől a labda felfelé tart.

A játékos szaladhat is a labdával, de legalább 15 méterenként le kell pattintania vagy a földhöz érintenie. Az ellenfél ütközéssel, vagy szereléssel választhatja el a játékost a labdától. A labdát birtokló játékosnak, ha szerelik, tisztán tovább kell adnia a labdát, vagy ha megtartja, büntetőt ítélnek ellene. A szabályos szerelés a labdát birtokló játékos testét a válla és a térde közt éri. Ha a szerelni kívánó játékos az ellenfél hátát löki meg, az szabálytalan és büntetőhöz vezet. Ha a térde alatt éri, ez mély szerelés és szintén büntetőt von maga után.

Ha egy játékos úgy fogja el a labdát, hogy az előtte több, mint 15 métert utazott a levegőben egy rúgástól, az elfogásnak (mark) minősül és pontrúgást ér (azaz a játék megáll, amíg a játékos felkészül, hogy az elfogás helyéről elrúgja a labdát). De az elfogó dönthet az azonnali folytatás mellett is, feláldozva a pontrúgás biztosította előnyt a gyors továbbjátszásért, amelynek során az ellenfélnek sincs ideje rendezni sorait. Ebben az esetben az elfogó játékos szerelhető.

A rúgásnak különböző fajtái vannak, attól függően, hogyan tartja a kezében a labdát a játékos. A mai játékban a leggyakoribb nagy pontossága miatta az ejtőrúgás, amikor a labdát majdnem a földig ejtik és úgy rúgják el, hogy a végei visszafelé pörögjenek. Egy másik gyakori módszer a torpedórúgás (vagy spirál-, hordó-, csavarrúgás), amikor a labdát szögben tartva rúgják el és a rögbidobáshoz hasonlóan csavarodik, ami növeli a rúgótávolságot. Közönséges rúgásfajta a banánrúgás, ami történhet külsővel vagy belsővel és ettől függő irányban ívelődik. A dribble kick vagy grubber az a rúgás, amikor a labda a földön pattog: ez haladhat egyenesen, vagy kanyarodhat jobbra, illetve balra.

Régen, az ejtőrugás feltalálása előtt, a droprugás volt a leggyakoribb. Hasónlóan a rögbihez, először a földre pattant, mielőtt a játékos elrugta.

A gól az, amikor a két hosszabb belső kapufa közé megy a labda. Ez hat pontot ér. A mögérúgás - amikor egy belső és a rövidebb külső kapufa közt megy ki a labda - egy pontot ér. Amikor az eredményt leírják, először a gólok száma következik, utána a mögérúgásoké, majd a teljes pontszám következik. Például 10 gól és hat mögérúgás esetén a teljes pontszám 66, és ezt így írják le: 10.6 (66). A győztes a nagyobb pontszámú csapat.

A részletesebb definíció szerint gól, ha a belső kapufák közt halad el a támadó csapat által rúgott labda, bármilyen magasságban, akár a kapufáknál magasabban. Az elrúgás után akár végig a levegőben kell haladnia, akár megpattanva, de csak akkor gól, ha egyik csapat játékosa sem érintette. Nem rúgható gól a védekező csapat lábáról.

Az egy pontot érő mögérúgás szintén bármilyen magasságban haladhat és a belső kapufa eltalálása esetén is megvalósul, vagy ha a támadó játékos nem a lábával juttatja a labdát a belső kapufák közé, illetve ha a labdához hozzáért a védekezők játékosa. Utóbbi a megtámadott mögérúgás, ha a védekezők szándékosan csinálják, elkerülendő a gólt.

A gólbíró a gólt könyékmagasságba emelt két kézzel jelzi, a mögét egy kézzel és aztán megerősíti a döntést ha a másik gólbíró a feje fölött meglengetett zászlóval jelez.

Az a csapat nyer, amelyiknek a végén több pontja van. Ha a pontszámuk megegyezik, az eredmény döntetlen. Hosszabbítást csak a különböző versenyek döntőjében szoktak alkalmazni.

Egy példa a meccseredmény lejegyzésére: A St Kilda 15 gólt és 11 mögét rúg a Sydney Swansnak, ami összesen 101 pontot ér. A Syndney Swans nyolc gólt és tíz mögét ér el, ami 58 pontot jelent. Az eredmény: St Kilda 15.11 (101) vs Sydney Swans 8.10 (58). (A St Kilda tizenöt tizenegy százegy, nyolc tíz ötvennyolcra nyert a Sydney Swans ellen.)

A játékosok általában rövidnadrágban lépnek pályára és a jumper vagy Guernsey néven ismert ujjatlan trikóban.^[4][5]

A futballszezon márciustól augusztusig tart (a kora ősztől a tél végéig Ausztráliában).^[6] A szezon előtti versenyek Ausztráliában általában február végén kezdődnek.

Az Ausztrál Sport Bizottság az ausztrál futball nemzeti szövetségének ismerte le az Ausztrál Futball Ligát (angolul Australian Football League, AFL).^[7] Hét állami vagy területi szövetség is létezik Ausztráliában, ezek legtöbbje ma már az AFL-hez kapcsolódik.^[8]

Legtöbbjük éves félprofi klubbajnokságot szervez, de olyan is van köztük, amely nem is egy ligát felügyel. A helyi félprofi vagy amatőr szervezetek gyakran az állami szervezethez kapcsolódnak.

Az AFL de facto az egész világon az ausztrál futball csúcsszerve. A világban számos szervezet van, amelyek az AFL-hez kapcsolódva amatőr klubokat, illetve bajnokságokat szerveznek.^[9]

Csaknem minden klubversenyben a cél a bajnoki cím elnyerése. A bajnokságról mindig döntősorozat dönt, amelyet a tabella (ladder) tetején végzett csapatok vívnak. Az 1930-as évek óta a döntősorozatban általában az első négy csapat vett részt 2000-ig, amikor az első nyolc csapat jut be a 18 csapat közül (akkoriban 16). Azóta az 1. és 2. helyezett játszik hazai pályán kvalifikációs döntőt a 3. és 4. ellen. A nyertesek bejutnak egyből az elődöntőkbe, a vesztesek a középdöntőben kapnak második esélyt. Az 5. a 8. ellen, a 6. a 7. ellen játszanak a kiesési döntőkben. Ezeknek a nyertesei jutnak be a közép döntőkbe. A közép döntők nyertesei az elődöntőkbe, majd az elődöntők nyertesei a Nagy döntőbe jutnak.

A Nagy döntőt minden évben a Melbourne-i Krikett Stadionban tartanak, 100 000 szurkoló előtt. A nagy döntő előtti nap az egy munkaszünteti nap és hatalmas fesztiválokat tartanak..

A legtöbb futballbajnokságtól eltérően az ausztrál futballban nincs külön kupabajnokság, de szezon előtti kisbajnokság általában van. A szezon végi tabella első helyezettjét „kisbajnok” ('minor premier') néven emlegetik, bár ennek a helyezésnek valójában nincs nagy jelentősége, hiszen a bajnoki cím a döntőkben dől el. Az AFL-ben a kisbajnoki cím hivatalos neve McClelland Trófea.^[10] és vigaszdíjnak tekintik. A tabella utolsó helyén végző csapat kapja a 'fakanál' díjat.^[11] Van másodosztály minden államban, de nincsen csapatkiesés és -feljutás.

A legkorábbi dokumentumok szerint 1841-ben már játszottak „foot-ballt” az ausztráliai Victoriában, és szintén vannak korai feljegyzések meccsekről Adelaide-ban és a Van Diemen-földről (a mai Tasmania). Az nem ismert, hogy ezeket a meccseket milyen szabályok szerint játszották.

1858-tól Melbourne-ben és a környékén angol köziskolai futball meccseket kezdtek játszani. Az első ismert ilyen meccset 1858. június 15-én a St Kilda Általános Iskola (ma már nem létezik) játszotta a Melbourne-i Általános Iskola ellen a St Kilda városrészben.^[12][13]

Egy levélben, amely 1858. július 10-én jelent meg a Bell's Life in Victoria & Sporting Chronicle című lapban egy bizonyos Tom Wills azt javasolta, hogy hozzanak létre „foot-ball klubot”, vagy valamiféle egyéb „atletikus játékot”, „szabálykönyvvel” abból a célból, hogy segítsen megőrizni a krikettezőknek erőnlétüket a tél folyamán is.^[14] Sok történész szerint ez a levél vezetett odáig, hogy 1859-ben kialakult a ma ausztrál futball néven ismert sport szabálykönyve.

Július 31-én a „St Kilda alkalmi csapat” megmérkőzött a „Melbourne alkalmi csapattal” egy meccsen a Yarra Parkban. Fákat használtak kapunak, nem voltak partvonalak és a mérkőzés délután 1 órától sötétedésig tartott. Nem voltak igazi szabályok és többször is verekedés tört ki. Melbourne fiatal város volt, a játékosok többnyire bevándorlók voltak, és a korabeli médiában megjegyezték, hogy minden nemzetiség a maga módján játszott: az angolok a rögbihez hasonlóan, a skótok vadul, az írek pedig jobban szerették rúgni a labdát.^[15]

A sport történetében mérföldkő volt a Melbourne-i Általános Iskola és a Scotch Főiskola közti meccs 1858. augusztus 7-én a Richmond Parknál, amelynek során Wills és Macadam voltak a bírók,^[16] és ahol szerepet vállalt Thomas H. Smith osztályfőnök is.^[17] Augusztus 21-én az összecsapást folytatták,^[18] majd szeptember 4-én egy harmadik, utolsó fordulót is tartottak.^[19] Az alkalmazott szabályok nem teljes körűen ismertek, de bizonyos részletek igen. A labda gömbölyű volt és a két kapu közt mintegy fél mérföld volt a távolság (mintegy négyszerese a mai Melbourne-i Krikettpályáénak. Egy-egy csapatban 40 játékos játszott. A két iskola azóta is hagyományosan megmérkőzik egymással a Cordner-Eggleston Kupáért.

A Melbourne-i Futball Klub 1859-es szabálykönyve az ausztrál futball legrégibb fennmaradt szabályzata. A tíz szabályt egy Wills elnöklésével és W. J. Hammersley, illetve J. B. Thompson újságírók jelenlétében tartott gyűlés fektette le.^[19] A beszámolók a résztvevőket illetően eltéréseket tartalmaznak. Egyes források szerint Thomas H. Smith,^[20] Alex Bruce^[21] és/vagy H. C. A. Harrison^[22] is jelen voltak. A találkozóra az east melbourne-i Parade Hotelben került sor, házigazdája Jerry Bryant volt, a szálloda tulajdonosa és egyben a Melbourne-i Krikett Klub tagja, Tom Wills barátja, akinek személyes érdekeltsége is volt abban, hogy a melbourne-i iskolákban bevezessék a futballt. Bryant maga is szervezett futballmeccseket a közeli Richmond Parknál, a fia pedig az első játékosok egyike volt.^[23] A szabályzatot Wills, William Hammersley, J. Sewell, J. B. Thompson, Alex Bruce, T. Butterworth és Thomas H. Smith írták alá. A szabályokat széles körben publikálták és terjesztették.

1859-ben több futball klub is létrejött, köztük a Castlemain Football Club, a Geelong Football Club (Wills közreműködésével) és a Melbourne University Football Club (a melbourne-i egyetem klubja). A melbourne-i külvárosok csapatok és a vidéki victoriai csapatok sok mérkőzést játszottak (ilyenek voltak például a Geelong és a Ballarat közti mérkőzések), de ebben az időben a klubok még nem szerveztek bajnokságot.

Az 1861-es Kihívás Kupa (Challenge Cup) volt az első melbourne-i szabályok (a későbbi ausztrál futball) alapján lejátszott verseny egy trófea elnyeréséért. 1862-ben zárult és az egyetemi csapat nyerte meg. Ez a bajnokság az 1860-as években folytatódott és a melbourne-i külvárosok más csapatai is beszálltak. Az 1860-as és 1870-es években még két másik bajnokságot szerveztek: a Dél-Yarrai Kihívás Kupát (South Yarra Challenge Cup, ebből lett később a Caledoniai Játékok) és a Second Twenties nevű kupát.

Kialakultak rivális más szabályrendszerek is, de végül a melbourne-i szabályok váltak uralkodóvá. 1860-ban a Melbourne Football Club számos más klub tapasztalatai alapján újraírta a szabálykönyvét. 1866-ban H.C.A. Harrison és bizottsága javaslatára vezették be a labda lepattintásának szabályát egy újabb jelentős szabályátrendezés során, hogy a sztenderd szabálykönyvet közelítsék a Geelong Football Club jelentősen eltérő szabályaihoz. Ez a megreformált rendszer "victoriai szabályok" néven vált ismertté és széles körben elfogadottá. 1869-ben első ízben vezettek be a mérkőzésekre 100-perces időkeretet. Korábban időkeret nélkül számos módszer volt a győztes megállapítására, leggyakrabban az döntött, ki rúgott először két gólt.

Az együttélés a krikettel a korai időkben szoros volt, a futball klubok alapítói közül sok volt érdekelt a krikettben is. Az ausztrál futball szakszavai közül sok ezért azonos a krikett szakszavaival. A krikettpályák fenntartói azonban kezdetben nem engedték, hogy a futballt a pályáikon játsszák, ezért a korai ausztrál futball meccseket elsősorban parkokban játszották. A Melbourne-i Krikett Pályán (Melbourne Cricket Ground) először 1876-ban játszottak futball meccset. Ezután a krikettklubok gyorsan rájöttek, hogy a futball gyorsan növekvő népszerűsége nekik is jól jöhet és a legtöbb victoriai krikettpályát úgy alakították át, hogy mindkét sport űzhető legyen rajtuk. Ez máig így van-.

Az 1859 és 1899 közt játszott futball meccsekben csapatonként 20 játékos volt a pályán.

2019-ben kezdődött el Magyarországon az Ausztrál Futball, a Budapest Bats létrehozásával.

Első mérkőzésüket 2021 augusztusában játszották Bécsben. Ugyanezen hónap végén Esztergomban küzdöttek meg a horvát Sesvete Double Blues csapatával. Az edzések hétfőnként szoktak lenni a Margitszigeten.

A Budapest Bats az Osztrák-Cseh-Magyar közös rendezésű bajnokságban, a Duna Kupában, vesz részt.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Australian rules football című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál futball témájú médiaállományokat.

• Mi az az ausztrál futball, és mire jó?(sportgeza.hu)
• Laws of Australian Football 2008
• Australian Football explained in 17 languages - a publication from AFL.com.au
• Culture Victoria - Football Stories from Country Victoria
• Australian Football League (AFL) official site
• Aussie Rules International
• Masters - Australian Football for the over 30s
• Australian Institute of Sport AFL website Archiválva 2008. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Australian Sports Commission website
• Full Points Footy - comprehensive history site
• What is Australian Rules Football?
• Budapesti Denevérek facebook-oldala
• What is AFL? - Hungarian Edition (videó magyarul az ausztrál futballról)

Ez a sportról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!