Aubrey Beardsley
| Aubrey Beardsley | |
 | |
| Frederick Hollyer felvétele (1896) | |
| Született | Aubrey Vincent Beardsley 1872. augusztus 21.[1][2][3][4][5] Brighton[6] |
| Elhunyt | 1898. március 16. (25 évesen)[1][2][3][4][5] Menton |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | gümőkór |
 | |
| Aubrey Beardsley aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aubrey Beardsley témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aubrey Vincent Beardsley (Brighton, 1872. augusztus 21. – Menton, 1898. március 16.) angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere. Rajzait kidolgozott kompozíció és határozott, letisztult vonalvezetés jellemzi, amelyekből erotikus, kegyetlen és ironikus tartalmak bontakoznak ki.
Ahogy rajongói állítják róla „rajzolás közben írt”.[9]
Élete
[szerkesztés]Beardsley Brightonban született, és mint a szecesszió legellentmondásosabb művésze vált ismertté, híressé tették a világát jellemző sötétség és perverzió, valamint groteszk erotika, melyek munkássága utolsó szakaszának fő témái voltak. Előszeretettel nyúlt mitológiai-bibliai és történelmi-misztikus témákhoz.
Képei többsége tussal készült: jellemzőik a nagy fekete területek és a papír űrjének kontraszthatása, az aprólékos, ékszerszerű kidolgozottság, a finomság, a vonalkultúra egyedisége.
Leghíresebb munkái Oscar Wilde Saloméjának illusztrációi és az úgynevezett Yellow Book kiadvány képei.
Készített karikatúrákat is, esetenként politikai tartalommal. Charles Kains Jackson, aki a The Artist and Journal of Home Culture című, elsősorban festőknek szánt folyóirat főszerkesztője volt, szintén közölt tőle illusztrációkat. (A lap arról volt híres, hogy erőteljes homoszexuális propagandát folytatott, a női nem csaknem teljes körű alsóbbrendűségének hangoztatásával.)[10]
Bár Beardsley, ahhoz a homoszexualitásáról is ismert csoporthoz csatlakozott, amely Oscar Wilde-ot és más angol esztétákat is magában foglalt, szexualitása nincs tisztázva hitelt érdemlően. Spekuláció tárgya az is, folytatott-e nővérével, Mabellel vérfertőző viszonyt, vagy sem.
Tuberkulózisban halt meg Franciaországban, Mentonban, mindössze 25 évesen.
Munkássága
[szerkesztés]Hatásai
[szerkesztés]Beardsley egyik képe, Pierrot halála (La mort du Pierrot) inspirálta Ady Endrét Lédával a bálban című versének megírására.
Képgaléria
[szerkesztés]
Bibliográfia
[szerkesztés]- Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége; Budapest, 1907
- Aubrey Beardsley (1872–1898) rajzainak lajstroma; bev. Czakó Elemér; Franklin Ny., Budapest, 1907
- Aubrey Beardsley, Selected Drawings: (Grove, 1967) ISBN B000CNTRNG
- David Wallechinsky, The People's Almanac III: (Bantam, 1981) ISBN 0-553-01352-1
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Aubrey Vincent Beardsley (holland nyelven)
- ↑ a b Aubrey Vincent Beardsley (angol nyelven), 2018. január 17.
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ LIBRIS, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Vernon Duckworth Barker: MEN AND MEMORIES (1872-1900) William Rothenstein könyve
- ↑ Ajtay-Horváth Magda: A Szecesszió Stílusjegyei A Századforduló Magyar És Angol Irodalmában
További információk
[szerkesztés]- Aubrey Beardsley cartoons at CartoonStock
- Aubrey Beardsley's gravesite, Menton, France (at findagrave.com)
- Ragnarok Press – commercial site
- Under the Hill Archiválva 2008. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben by Beardsley
- About the final days of English illustrator Audrey Beardsley Archiválva 2008. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Aubrey Beardsley Gallery (Mostly early works) Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A short essay about the Artist
- Audrey Beardsley Pictorial History
