Astorga

Astorga
Astorga címere Astorga zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Leon
Rang	spanyol község
Székhely	Astorga
Polgármester	Juan José Alonso Perandones (PSOE)
Irányítószám	24700
Körzethívószám	24008
Testvérvárosok	Lista Reus Moissac Clavijo Mérida
Népesség
Teljes népesség	10 321 fő (2023)[1]
Népsűrűség	220,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	868 m
Terület	46.78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.4575, -6.056944444444442.457500°N 6.056944°WKoordináták: é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.4575, -6.056944444444442.457500°N 6.056944°W
Astorga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Astorga város Északnyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.

A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte és az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.

Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.

A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.

A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Gaudí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.

A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.

Astorga nagy cukorútvonalon fekszik, ezért több édesipari nevezettsége született, ezek többek között:

• Hojaldres, különféle édes leveles-tészták,
• A Mantecado vajas fánk és
• a különféle astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók.

• 
  Astorga távlati képe a Mária-katedrálissal
• 
  Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki palota (jobbra)
• 
  A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár
• 
  A városfal

•  Portugália Braga,
•  Franciaország Moissac,

• Astorga önkormányzatának honlapja
• Astorga a Spain.info oldalon Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

• A TurismoLeón Astorga oldala