Allgäui-Alpok

Allgäui-Alpok
Magasság	1009 m
Hely	Ausztria  Németország
Hegység	Északi-Mészkőalpok, Alpok
Legmagasabb pont	Großer Krottenkopf (2657 m)
Terület	13 900 km2
Hosszúság	132 km
Szélesség	177 km
Elhelyezkedése
Allgäui-Alpok Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 47° 24′, k. h. 10° 15′47.4, 10.2547.400000°N 10.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 10° 15′47.4, 10.2547.400000°N 10.250000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Allgäui-Alpok témájú médiaállományokat.

Az Allgäui-Alpok (németül Allgäuer Alpen) a Keleti-Alpok, azon belül az Északi-Mészkőalpok egyik vonulata, Németország és Ausztria határán, Bajorország, illetve Tirol és Vorarlberg között húzódó magashegység. Keletről és délkeletről a Lech völgye és a Lech-völgyi-Alpok, délnyugatról a Bregenzi-erdő, északról pedig az Iller folyása határolja. Nevét az északi előterében fekvő bajorországi Allgäu vidékéről kapta. Idegenforgalmi központja a bajor oldalán fekvő Oberstdorf.

Néhány csúcs:

• Knappenkopf 2071 m,
• Kugelhorn 2126 m,
• Rauhhorn 2126 m,
• Gaishorn 2247 m,
• Rohnenspitze 1990 m,
• Ponten 2045 m,
• Bscheißer 2000 m,
• Iseler 1876 m,
• Kühgundspitze 1907 m;

lásd még: Haldensee

Jelentősebb tavak:

• Alplsee,
• Freibergsee,
• Guggersee,
• Haldensee,
• Hochalpsee,
• Lache (Vilsalpseeberge),
• Oberer Gaisalpsee,
• Rappensee,
• Schlappoltsee,
• Schrecksee,
• Seealpsee (Allgäunál) ,
• Sieglsee,
• Traualpsee,
• Unterer Gaisalpsee,
• Vilsalpsee.

A mezozoikumi mészkőből álló, a jégkorban eljegesedett hegyvidék legmagasabb pontjai a német–osztrák határ által metszett Großer Krottenkopf (2657 méter), valamint a német oldalon magasodó Mädelegabel (2645 méter), Hochvogel (2593 méter) és Nebelhorn (2224 méter). Éghajlata nedves, hűvös hegyvidéki, az átlagos évi csapadékmennyiség a völgyekben 1000, a magashegységi övezetben 2000 milliméter. Változatos talajviszonyainak köszönhetően flórája rendkívül gazdag: tavasszal a harangrojt- (Soldanella sp.) és a sáfrányfajok (Crocus sp.) nyílnak, nyáron pedig a rozsdás havasszépe (Rhododendron ferrugineum), a tárnics (Gentiana sp.), a sisakvirág (Aconitum sp.) és a harangláb (Aquilegia sp.) virágzik. Ritkán ugyan, de az év ezen szakaszában lehet találkozni a papucsorchideával (Cypripedioideae sp.) és a havasi gyopárral (Leontopodium alpinum) is. Ősszel a bábakalács (Carlina sp.) és az őszi sáfrányfajok borulnak virágba.

Nagyítás

Az Allgäui-Alpok északi vonulata a Hopfensee-vel

• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 581–582. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Grant Bourne & Sabine Korner-Bourne, Walking in the Bavarian Alps, Milnthorpe, Cicerone, 1997, 36–37.

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!