Alfons Mucha

Alfons Mucha
1899 körül
Született	1860. július 24. Ivančice
Meghalt	1939. július 14. (78 évesen) Prága
Sírhely	Slavín Nemzeti Temető
Nemzetisége	cseh
Stílusa	szecesszió
Iskolái	Müncheni Képzőművészeti Akadémia Julian Akadémia, Párizs
Alfons Mucha aláírása
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfons Mucha témájú médiaállományokat.

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – Prága, 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.

Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély (Hrušovany nad Jevišovkouban Morvaországban) belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban. A család támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig.

A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. Itt szerény körülmények között élt és különböző festő-tanároknál tanult tovább. 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult. Ebben az időben gyakran kellett nélkülöznie. Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését. Rövid ideig Paul Gauguinnel volt közös műterme. 1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán.

Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette. A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki a „Gismonda“ színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a festőt, akivel dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta, és egy reggel Párizsban mindenütt feltűntek azok a plakátok, amelyek meghozták neki a világhírt. A plakátok iránt olyan népszerűek voltak, hogy a művészetkedvelők csaknem mindet leszedték. Egy csapásra Mucha lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.

1896-ban festette meg Mucha Sarah Bernhardt egy plakátját A kaméliás hölgy szerepében. Ekkoriban részvények grafikai munkáin dolgozott, így például a „Paris-France“ áruház számára, melyet 1898-bam Párizsban alapítottak és már 1914-ben több mint 70 fiókkal rendelkezett Franciaországban. 1898 és 1946 között ez a részvénytársaság 13 különböző részvényt és 16 különböző váltót adott ki Mucha tervezésében. A „Société des Immeubles de France“ két kötvényt adott ki 1891-ben és 1896-ban, van még egy dokumentum a „Société Anonyme de l’Exposition Réligieuse Internationale de 1900“ társaságtól (mely vallásos világkiállítás pénzellátását célozta). A „Slavia“ (Prágai Kölcsönös Biztosítási Bank) biztosítási kötvényei is Mucha összetéveszthetetlen stílusával készültek el. Ezeknek a társaságoknak a történelmi értékű értékpapírjai a gyűjtők körében a legdekoratívabb és legkeresettebb darabok ma is.

1901-ben Muchát a Francia Becsületrend lovagjává ütötték. Egy évvel később Auguste Rodin francia szobrásszal Morvaországba utazott. 1904-ben két évre az USA-ba ment, ahol a New York Times üdvözölte őt és egy többoldalas külön betét-nyomattal ünnepelte. A Képzőművészeti Akadémia docenseként tanított New York, Philadelphia és Chicago városokban. 1906-ban visszatért Prágába és feleségül vette Prágában Marie Chytilovát, akit Párizsban ismert meg. Az 1906-os prágai Pánszláv kongresszus szervezésében tevékenyen részt vett: Több installációt készített a Vltava folyón a különböző szláv népeket jelképező hajók felvonulásához.

Charles Crane amerikai milliomos megbízásából 18 év alatt 20 monumentális festményből álló ciklust alkotott: A Szláv eposzt. A sorozat első 11 darabját 1919-ben hatalmas érdeklődés mellett állították ki a prágai Klementiumban. A sorozat a pánszláv eszme szellemében a szláv népek legjelentősebb eseményeit ábrázolja monumentális 6x20 méteres vásznakon.^[1] A képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta.

Az első világháború után Mucha visszatért Csehszlovákiába, és ott folytatta művészi pályáját. Tervei közt voltak például bélyegek, bankjegyek és a fiatal csehszlovák állam kitüntetései.

Anyagi függetlenségben élt Prágától északra egy kastélyban feleségével és két gyermekével. Az 1939-es német bevonulás után az elsők között internálták: a Gestapo tartóztatta le szabadkőműves szerepvállalása miatt. Röviddel később tüdőgyulladásban halt meg. Fia Jiří Mucha cseh kozmopolita, író, publicista és forgatókönyv-író volt.

Mucha 1898-ban lett szabadkőműves, Párizsban. Hazatérve, Csehszlovákia létrejöttekor részt vett a szabadkőműves mozgalomban, 1918-ban megalapítója volt az első cseh nyelven dolgozó páholynak. Hamarosan a Csehszlovák Nagypáholy nagymesterévé választották. Vezetői tevékenysége mellett számos műalkotást tervezett a páholyok részére, mint díszpoharakat, jelvényeket, felvételi oklevelek dekorációját. 1923-ban ő is részt vett az Ősi és Elfogadott Skót Rítus nagytanácsának svájci segítséggel történő megalakításában, amelynek második Szuverén Főparancsnoka lett.

Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok. Eszmeileg 19. századi történelmi festészethez kötődik legnagyobb szabású ciklusa, a Szláv eposz, amely hatalmas olaj-tempera vegyes technikájú, vászonra festett képekből áll, stílusát tekintve azonban a szimbolizmussal rokon.

A Mucha Múzeumot Prágában a világszerte ismert szecessziós festőművész életének és műveinek szentelték. A múzeumot a történelmi Prága barokk építményében, a Kaunitz-palotában találhatjuk meg.

Mucha fő műve, a Szláv eposz sorozat, Moravský Krumlov kastélyában, szülőhelye közelében látható.

• Heinrich Kautsch érem. Három kivitelben: 41 mm, 80 mm és 99 mm.
• Milan Knobloch érem (év nélkül). 60 mm.
• Daniel Octobre érem. 78 mm.

• 
  A Lorenzaccio c. darab plakátja, 1896
• 
  Monaco Monte Carlo, 1897
• 
  Gyümölcsök, 1897
• 
  Tánc, 1898
• 
  Évszakok, 1895 körül
• 
  Médeia, 1898
• 
  Maud Adams Jeanne d’Arc szerepében, 1909
• 
  Gismonda
• 
  A kaméliás hölgy
• 
  A Brooklyn Museumban 1921-ben megrendezett Mucha tárlat plakátja

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alfons Mucha című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 347–348. o. ISBN 963-9257-09-5  
• Jiří Mucha: Alfons Mucha, Meister des Jugendstil, 1966. (magyarul a Tandem Grafikai Stúdió gondozásában jelent meg 2005-ben, ISBN 963-86618-5-2)
• Jürgen Döring (kiadó): Alfons Mucha – Triumph des Jugendstils, Braus, Heidelberg, 1997, ISBN 3-89466-195-X
  • Alfons Mucha, ein Künstlerleben, Verl. Volk & Welt, Berlin, 1986, ISBN 3-353-00015-1
  • Alfons Mucha (Monographie des weltbekannten Malers Alfons Mucha, über sein Leben in Paris und dessen Freundschaft mit dortigen Spiritisten Sarah Bernhardt und Camille Flammarion, sowie seine Rückkehr in die Vorkriegs-Tschechoslowakei. Mit zahlreichen Fotodokumentationen) ISBN 80-85876-52-3
• Renate Ulmer: Alfons Mucha. Auftakt zum Art nouveau, Taschen, Köln, 1993, ISBN 3-8228-9613-6
• Sarah Mucha: Alfons Mucha (zum Anlass der Gründung des Mucha-Museums in Prag) , Belser Verlag, Stuttgart, 2000, ISBN 3-7630-2382-8
• Arthur Ellridge: Mucha, Komet, Frechen, 2001, ISBN 3-89836-194-2

• A Szláv eposz képei
• A Prágának ajándékozott képek
• A prágai Mucha-múzeum
• A budapesti Szépművészeti Múzeum Mucha-kiállítása, 2009.
• Mucha-Museum Prag (engl.)
• Mucha-Stiftung
• Muchas Briefmarkenentwürfe Archiválva 2010. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Slawische Epopöe von Alfons Mucha in Moravský Krumlov (cseh)
• Mucha, Alfons (magyar nyelven). Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2016. január 17.)