[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Altenmarkt im Pongau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Altenmarkt im Pongau
Altenmarkt im Pongau címere
Altenmarkt im Pongau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5541
Körzethívószám06452
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség4218 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság842 m
Terület48,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′, k. h. 13° 25′47.366667°N 13.416667°EKoordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 13° 25′47.366667°N 13.416667°E
Altenmarkt im Pongau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altenmarkt im Pongau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Altenmarkt im Pongau osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 4218 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Altenmarkt im Pongau a St. Johann im Pongau-i járásban
A Mária születése-plébániatemplom
A Szt. Anna-kápolna (volt csontház)
A helytörténeti múzeum

Altenmarkt im Pongau Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik az Enns folyó mentén, az Alacsony-Tauern hegységhez tartozó Radstadti-Tauernben. Legnagyobb állóvize a Zauchensee. Mellette halad el az A10-es SalzburgVillach közötti autópálya és az Ennstalbahn vasútvonal. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Altenmarkt im Pongau (3098 lakos 2018-ban), Palfen (824) és Sinnhub (523).

A környező önkormányzatok: északra Eben im Pongau, északkeletre Radstadt, délkeletre Untertauern, délnyugatra Flachau.

Története

[szerkesztés]

Feltételezhető, hogy a római út mentén található Ani pihenőállomás a mai Altenmarkt területén volt található (az Enns rómaikori neve Anisus volt). Altenmarktot először Gebhard salzburgi érsek admonti kolostor számára kiadott adománylevele említi. A 13. századig a neve Radistat volt.

A reformáció utáni 1525-26-os parasztháborúban több alkalommal felégették. 1731-ben a salzburgi érsek elűzte az érsekségből a protestánsokat és Altenmarkt lakosságának jelentős része is Poroszországban keresett új otthont. Gazdasági fellendülést az Erzsébet császárnéről elnevezett vasútvonal 1875-ös megépülése hozott magával. Az idegenforgalom az 1930-as években indult meg, de jelentős fejlődésére csak az 1950-es, de leginkább az 1960-as évektől került sor, amikor kiépítették a sípályákat; ezeknek köszönhetően számos Európa- és Világkupa-futamot is rendeztek Altenmarktban.

Lakosság

[szerkesztés]

A Altenmarkt im Pongau-i önkormányzat területén 2017 januárjában 4218 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 87,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,4% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,4%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,6% ortodoxnak, 5,5% mohamedánnak, 3,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban; a német (88,6%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok (2,9%), a törökök (2,1%) és a szerbek (2%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
3 956
2018
4 218

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Mária születése-plébániatemplom
  • a Szt. Anna-kápolna
  • a helytörténeti múzeum egy eredetileg 1408-ban épült lakóházban kapott otthont

Turizmus

[szerkesztés]

A település fejlett turisztikai infrastruktúrával rendelkezik. Több száz szálláshely várja a kikapcsolódni vágyókat. Altenmarkt része a St. Johanntól Radstadtig húzódó óriási Sportwelt Amadé síterepnek és a Ski Amadé szövetségnek is. Altenmarkt-Zauchensee egyike Ausztria három sífutóparadicsomának is: télen 250 km pálya áll ingyenesen a sportolók rendelkezésére.

A településhez tartozó, 1350 méteren fekvő Zauchensee üdülőtelep fontos síközpont, ahol Világkupa futamokat is rendeznek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Altenmarkt im Pongau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.