Ahr (Rienz)

Ahr
Ahrn, Ahrbach, Aurino
Az Ahr Prettaunál (Predoi)
Az Ahr Sand in Taufersnél
Közigazgatás
Országok	Olaszország, Dél-Tirol
Régió	Trentino-Alto Adige
megye	Bolzano autonóm megye
Települések	Prettau, Ahrntal, Sand in Taufers, Gais, Bruneck
Földrajzi adatok
Hossz	50.3 km
Forrásszint	2550 m
Vízhozam	15.2 m³/s
Vízgyűjtő terület	629 km²
Forrás	Birnlücke-hágó
é. sz. 47° 04′ 36″, k. h. 12° 12′ 29″47.076738, 12.20793247.076738°N 12.207932°E
Torkolat	Rienz (Brunecknél)
é. sz. 46° 47′ 35″, k. h. 11° 55′ 21″46.793027777778, 11.92255555555646.793028°N 11.922556°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 35″, k. h. 11° 55′ 21″46.793027777778, 11.92255555555646.793028°N 11.922556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

„Ahr” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ahr (egyértelműsítő lap).

Az Ahr vagy Ahrn, Ahrnbach, olaszul: Aurino, hegyi folyó Észak-Olaszországban, a Dél-Tirol területén. A Magas-Tauern főgerincén, a Großvenediger csoport és Ziller-völgyi Alpok között, az osztrák–olasz államhatár közelében ered. A felső Ahr-völgyön (Ahrntal), majd a Tauferi Ahr-vögyön (Tauferer Ahrntal) keresztül a Puster-völgybe érkezik, és Brunecknél a Rienz folyóba torkollik, annak legnagyobb mellékfolyója.

A Birnlücke-hágó dél felől

A Rieserferner-Ahrn natúrpark területének északkeleti csücskében ered, a dél-tiroli Ahr-völgy (Ahrental) felső végét lezáró katlanban, ahol a Magas-Tauern-hez tartozó Großvenediger csoportjának nyugati széle a Ziller-völgyi Alpok (Zillertaler ALpen) legkeletibb kiszögellésével találkozik, a 2665 m magas Birnlücke-hágóban (Forcella del Picco). A katlant több, 3000 m tszf magasságot elérő vagy közelítő hegycsúcs fogja közre. A Magas-Tauern nyugati főgerince és hágó 1919-ig Tirol belsejében feküdt, a saint-germaini békeszerződés óta az államhatáron fekszik, az ausztriai Salzburg tartomány és az Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol között.

Az Ahr három forráspatak egyesüléséből keletkezik, melyek 2500 m tszf magasságban, a hágó alatt fekvő Lahneralm nevű területen (a Lahner-menedékház közelében) folynak össze. Az első forráspatak a Zillertali-ALpokhoz tartozó, 2911 m magas Klockerkarkopf (Vetta d’Italia) csúcs alatt ered. A második forráspatak a Magas-Tauernhez tartozó, 3499 m magas Dreiherrnspitze (Picco dei Tre Signori) alatt, a Lahnerkees nevű gleccser alatt ered, ez a legnagyobb vízhozamú. A harmadik patak – a „hivatalosan bejegyzett forrás” – völgy fő irányában fekszik, a Birnlücke-hágó alatt, a hasonló nevű magashegyi menedékház (Birnlückenhütte) közelében.

Az Ahr végigfolyik az Ahr-völgy teljes hosszában. A völgy felső, északkeletről délnyugat felé lejtő szakaszának neve, Ahr-völgy (Ahrntal) Sand in Taufers községig. Itt két másik völgy csatlakozik bele: keletről a Rain-patak völgye (Raintal / Val di Riva), nyugatról a Mühlwaldi-patak völgye (Mühlwalder Tal / Valle Selva di Molina). Ezek az Ahr-t tápláló két legfontosabb mellékfolyó. A középkor óta itt áll Taufers vára. Innentől lefelé az egyesült Ahr-völgy neve Tauferi-völgy (Tauferer Tal / Val di Tures) vagy „Tauferi Ahr-völgy” (Tauferer Ahrntal / Valli di Tures e Aurina). A völgy déli irányba kanyarodik, Bruneck városának északi pereménél (Sankt Georgen községnél) beletorkollik a Rienz folyóba, amely a Puster-völgy-ben (Pustertal / Valle Pusteria) folyik nyugat felé. 629 km2-es vízgyűjtő területével az Ahr a Rienz legfontosabb mellékfolyója. Vize az Eisack (Isarco) és az Etsch (Adige) folyók vízrendszerén át az Adriai-tengerbe kerül.

St. Georgen, közel a torkolathoz

Az első lakott hely a forrásvidék alatt Kasern (Casere), amely Prettau (Predoi) hegyi falu része. Ez az Ahr-völgy legmagasabban fekvő települése (1475 méteren), egyben az első világháború utáni Olaszország legészakibb települése. A völgy felső szakaszának falvai és tanyái, az Ahr forrásvidékétől le egészen Luttach (Luchta, Lutago) községig közigazgatásilag egyetlen községet alkotnak, ez Ahrntal (Valle Aurina). További települések a folyó mentén Sand in Taufers, Mühlen in Taufers, Uttenheim, Gais és a már Bruneckhez tartozó Sankt Georgen.

A két legfontosabb mellékvíz Sand in Taufers térségében táplálja az Ahrt. Winkel községrészben bal felől (keletről) a Rein-patak (Reinbach), Mühlen községrészben jobb felől (nyugatról) a Mühlwaldi-patak (Mühlwalder Bach) folyik bele. További, az Ahr-völgyben beletorkolló patakok jobb felől a Hollenzbach, Trippach, Keilbach, Frankbach, Schwarzenbach, Rohrbach és Weißenbach, bal felől a Windtalbach, Röttalbach és a két Klausen-völgyi patak (Großklausentalbach, Kleinklausentalbach).^[1]

Az Ahr régi nevei „Pirlbach” és „Achenbach” volt. A „Pirra” nevet már 1048-ban írásban említik, sőt, kapcsolatba hozzák a Venantius Fortunatus által 585-ben említett „Byrrhus” névvel. A szó töve a görög „pür” (tűz, vörös) szóval rokonítható. Az Ahr folyó forrása, a „Birnlücke-hágó”, és torkolata, a „Birnfeld” nevű mezőség elnevezése máig őrzi a folyó ősi nevét. Az Ahr (Ahrbach) pataknév csak 1830 után tűnik fel. A régi „Pirlbach” névformát 1772-ben még használták a felső szakaszra.^[2]

Az Ahr nevet sok változatban írták (Arn, Ourin, Öweren, de Ören, de Heure, de Eurne, de Oweren, Eurn, Euren, Ewern, Aeuren, Aüren, Äwren, Ern). Töve az indogermán „Awer”, amely vízfolyást jelent. A folyó menti árteret jelentő „Aue” szót (eredete a középfelnémet „ouwe”) is hozzákapcsolták (Ahraue).^[3]

• Egon Kühebacher.szerk.: Landesdenkmalamt Bozen: Die geschichtlich gewachsenen Namen der Täler, Flüsse, Bäche und Seen, Die Ortsnamen Südtirols und ihre Geschichte, Band 2 (német nyelven). Athesia, 17. o. (1995). ISBN 88-7014-827-0 
• Wetter / Pegelstationen (aktuális és vízállás-jelentés). Ahr /Aurino (német (olasz) nyelven). Provincia autonoma di Bolzano. Agenzia provinciale per l’ambiente.. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
• Fiumi e torrenti dell’Alto Adige. Qualità biologica dei singoli corsi d’acqua. Fiume Aurino. (olasz nyelven). Provincia autonoma di Bolzano. Agenzia provinciale per l’ambiente.. (Hozzáférés: 2017. május 17.)