Adler Adél
| Adler Adél | |
| Született | 1820. április 6.[1] Győr[1] |
| Elhunyt | 1899. március 4. (78 évesen)[1] Gyula[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Erkel Ferenc (1839. augusztus 29. – 1860) |
| Gyermekei | |
| Szülei | Adler György |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Adél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erkel Ferencné Adler Adél (Győr, 1820. április 6. – Gyula, 1899. március 4.)[2] magyar zongoraművész, zongoratanár, Adler György lánya, Erkel Ferenc felesége.[3][4]
Élete
[szerkesztés]Adler György zeneszerző második gyerekeként született. Anyai dédapja Istvánffy Benedek zeneszerző volt. Családjával 1827-ben költöztek Budára, ahol az Úri utcai Czigler-házban laktak. Bécsben tanult zongorázni, virtuóz zongorajátékos lett.
Adlerék albérlője volt Erkel Nepomuk János jogász, Erkel Ferenc testvére, aki 1839-ben magas lázzal járó betegségében házasságot ígért az őt ápoló Adélnak, amit meggyógyulása után visszavont. Ezután vette nőül – becsületből – Erkel Ferenc Adélt. 1839. augusztus 29-én házasodtak össze. Nászútra Gyulára mentek, ahol egy közös hangversenyt is adtak a megyében létesülő kórház megsegítésére. A pár eleinte az Úri utcai házban lakott, majd Pestre, a Magyar utca 1-be költözött, ami közel volt a Nemzeti Színházhoz.
Erkel Ferencnek és Adler Adélnak tizenegy gyermeke született:
- Gyula (1841–1909) karmester, zeneszerző, zongoraművész, timpanista.
- Elek (1842–1893) karmester, zeneszerző.
- László (1844–1896) zongoraművész, karnagy.
- Sándor (1846–1900) zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója.
- Mária Anna (1848–1919) ikrek
- Imre Károly (1848) újszülött korában meghalt
- Lajos (1850–1906) operaénekes, sakkozó.
- Ilona Antónia (Ilka) (1853–1869) gyermekként meghalt
- Oszkár Ferenc (1855–1856) gyermekként meghalt
- Ferenc Pál (1856–1863) gyermekként meghalt
- István (1858–1933) m. kir. postafőfelügyelő[5]
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Gyulán éltek.[6] 1860-ban a házaspár valószínűleg anyagi okok miatt elvált, és Adélt László és Ferenc nevű fiával volt férje Gyulára küldte Rezső (Rudolf) nevű orvos testvéréhez. Adél az ő házában lakott haláláig. Részt vett a közéletben is, tagja volt a Gyulai Nőegylet választmányának. Megbecsült zongoratanár lett a környéken, a Wenckheim-Almásy grófi család házi zongoratanítója volt. A később Bartókot tanító László fia is az ő tanítványa. 1896-ban részt vett Erkel Ferenc gyulai szobrának avatásán.[7] 1899-ben hunyt el Gyulán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Gyulai Wiki
- ↑ Adelheide Anna Adler. falilysrearch. (Hozzáférés: 2021. november 21.)
- ↑ Adler Adél (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Erkel%20Ferencn%C3%A9%20(1820-1899)/pop_up;jsessionid=4668A344065D5F69311D930B1AFA6B1E
- ↑ Erkel István | PIM Névtér (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ erkelemlekhaz.hu: Erkel Ferenc Emlékház (magyar nyelven). erkelemlekhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ https://www.visitgyula.com/files/9313/2050/3256/print_erkelemlekhelyek_leporello_297x210.pdf
