A személy elleni bűncselekmények
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A személy elleni bűncselekmények a büntetőjogban hosszú ideje jelen lévő bűncselekmények összefoglaló kategóriája. Már a feudális magyar jogban is ismeretes, ám ekkor még részben szokásjogi alapokon nyugszik. Az 1843-as Büntető Törvénykönyv Tervezet volt az első, amely törvénybe foglalta az élet, testi épség, és egészség elleni bűncselekményeket. Ma a Büntető Törvénykönyv XII. fejezetét alkotja.
Történeti fejlődés
[szerkesztés]Az 1843-as javaslat
[szerkesztés]A XIX. században is messze korát megelőző, racionális és humánus törvénykönyv-tervezet a következő tényállásokat ismerte el ebben a körben:
- Gyilkosság (gyakorlatilag a ma ismert emberölés minősített esetei tartoztak ide)
- Szándékos emberölés (akkoriban ez volt az erős felindulásban elkövetett emberölés)
- Kívánságra ölés
- Öngyilkosságban részvétel
- Gyermekölés
- Gyermekek és más gyámoltalan személyek kitevése vagy elhagyása
- Segítségnyújtás elmulasztása
- Súlyos testi sértés
- Magzatelhajtás
Csemegi-kódex
[szerkesztés]Az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-kódex) számos területen eltért az 1843-as tervezettől, de az elvi alapja mégis az maradt. A fő hangsúly áttevődött az ölési szándék pszichológiai sajátosságaira.
- Gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés)
- Szándékos emberölés
- Erős felindulásban elkövetett emberölés
- Különös emberölési tényállások (kívánságra ölés, öngyilkosságra rábírás, gyermekölés, gondatlan emberölés, foglalkozási szabályok megsértésével történő emberölés)
- Magzatelhajtás
- Testi sértés (könnyű és súlyos)
- Gyermekkitétel
- Elhagyás
- Párbajvétség
A III. Büntetőnovella (1948) bevezette a segítségnyújtás elmulasztása nevű tényállást is.
1961. évi Btk.
[szerkesztés]A törvény új kategóriát hozott létre, "A személy elleni bűntettek" néven. Két cím alatt szabályozta az ide tartozó bűncselekményeket: emberi élet, testi épség, egészség; valamint az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények. A korábbi kategóriákat részben megtartotta, részben eltörölte. Így szűnt meg a kívánságra ölés, a gyermekkitétel, a gyermekölés, az elhagyás és a párbajvétség. Viszont ezen bűncselekményeket más bűncselekmények szabályozási köre alá utalta. Az ún. "szocialista Btk." visszanyúlt egészen az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslathoz, amikor a szabályozás alapjává a bűnösség két alapesetének megkülönböztetését tette, valamint minősített eseteket is a bűncselekmény körülményei alapján, taxatíve határozta meg.
A hatályos Btk.
[szerkesztés]A mai törvény a Btk. XII. fejezetében tartalmazza az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket, a III. Cím pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolja fel.
Büntetendő tényállások
[szerkesztés]Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
- Emberölés (166. §.)
- Erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §.)
- Öngyilkosságban közreműködés (168. §.)
- Magzatelhajtás (169. §.)
- Testi sértés (170. §.)
- Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171. §.)
- Segítségnyújtás elmulasztása (172. §.)
- Gondozás elmulasztása (173. §.)
- Beavatkozás az emberi génállományba (173/A.§.)
- Emberi ivarsejt tiltott felhasználása (173/B.§.)
- Születendő gyermek nemének megválasztása (173/C. §.)
- Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (173/D. §.)
- Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megsértése (173/E-G.§.)
- Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (173/H.§.)
- Emberi test tiltott felhasználása (173/I. §.)
- Kényszerítés (174. §.)
- Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (174/A.§.)
- Közösség tagja elleni erőszak (174/B.§.)
- Személyi szabadság megsértése (175. §.)
- Emberrablás (175/A.§.)
- Emberkereskedelem (175/B.§.)
- Magánlaksértés (176. §.)
- Magántitok megsértése (177. §.)
- Visszaélés személyes adattal (177/A.§.)
- Visszaélés közérdekű adattal (177/B.§.)
- Levéltitok megsértése (178. §.)
- Magántitok jogosulatlan megismerése (178/A.§.)
- Rágalmazás (179. §.)
- Becsületsértés (180. §.)
- Kegyeletsértés (181. §.)
Források
[szerkesztés]- Fehér Lenke – Horváth Tibor – Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész, 1. kötet. 2005, KJK-KERSZÖV, ISBN 963-224-866-X