A Da Vinci-kód (film)

Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: A Da Vinci-kód (regény).

A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code)
2006-os amerikai film
Rendező	Ron Howard
Producer	Brian Grazer John Calley
Vezető producer	Dan Brown
Alapmű	Dan Brown: A Da Vinci-kód
Műfaj	rejtélyfilm kincsvadászos film krimifilm filmdráma regény alapján készült film
Forgatókönyvíró	Akiva Goldsman
Főszerepben	Tom Hanks Audrey Tautou Ian McKellen Paul Bettany Jean Reno Alfred Molina Jürgen Prochnow
Zene	Hans Zimmer
Operatőr	Salvatore Tonito
Vágó	Daniel P. Hanley Mike Hill
Jelmeztervező	Daniel Orlandi
Díszlettervező	Richard J. Roberts
Gyártás
Gyártó	Columbia Pictures Imagine Entertainment
Ország	Amerikai Egyesült Államok  Franciaország  Egyesült Királyság  Málta
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Párizs Málta Burghley House Louvre 007 Stage Underwater Stage Lincolni anglikán székesegyház Winchesteri székesegyház King’s College London Rosslyn-kápolna Belvoir Castle
Játékidő	143 perc 169 perc (bővített)
Költségvetés	125 millió $ (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó	Sony Pictures InterCom
Bemutató	2006. május 19. 2006. május 18.
Korhatár	PG-13 Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel	$ 217 536 138 $ 758 239 851[2]
Kronológia
Következő	Angyalok és démonok
További információk
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz A Da Vinci-kód témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Da Vinci-kód (eredeti cím: The Da Vinci Code) 2006-ban bemutatott amerikai film Ron Howard rendezésében. Dan Brown azonos című regényének filmadaptációja.

Egyesült államokbeli premierje 2006. május 19-én, magyarországi bemutatója egy nappal korábban volt. E versenyen kívül vetített filmmel nyitották meg 17-én az 59. Cannes-i Fesztivál rendezvénysorozatát.

A világsikert aratott könyv jogdíját a Sony Pictures Entertainment vásárolta meg 6 millió dollárért. Ezt megelőzően Dan Brown már egyszer visszautasította Joel Surnow ajánlatát, aki az ötletet szerette volna felhasználni a 24 című tévésorozathoz.

A történet elején egy férfi sétál a párizsi Louvre-ban éjszaka. Egy ismeretlen férfi üldözi, megfenyegeti, végül meggyilkolja. Később megtudjuk, hogy a meggyilkolt férfi Jacques Saunière, a Louvre kurátora.

Robert Langdon (Tom Hanks), a Harvard Egyetem titkos jelek megfejtésének professzora éppen Párizsban tartózkodik, hogy előadást tartson és bemutassa új könyvét. A dedikálás után rendőrök jelennek meg. Megmutatják neki a Saunière holttestéről készült fényképet, és kikérik a véleményét.

Langdon eljut a kihalt Louvre-ba, ahol egy rendőrségi nyomozó már várja őt, és elvezeti a holttesthez, amely még mindig ott fekszik a padlón. Kiderül, hogy a meggyilkolt férfi, még haldokolva, üzenetet hagyott unokájának, Sophie Neveu-nak, aki rejtjelek megfejtésével foglalkozik a párizsi rendőrségnél. Az is kiderül, hogy a meggyilkolt kurátor a Sion perjelséghez tartozott, ahova állítólag Leonardo da Vinci, Victor Hugo, Claude Debussy és Sir Isaac Newton is. Később kiderítik, hogy a kurátor a testvériség nagymestere volt.

Sophie Neveu (Audrey Tautou), a francia rendőrség kriptográfusa és Saunière unokája megérkezik a Louvre-ba, és a telefonján üzenetet hagy Langdonnak, hogy találkozzon vele a mosdóban. Ott Sophie elmondja neki, hogy a kabátjába csúsztatott GPS nyomkövető gombbal követik a mozgását, és hogy a holttest mellett talált szöveg utóirata miatt („Keresd meg Robert Langdont”) Langdon az első számú gyanúsított a gyilkossági ügyben. Sophie azonban úgy véli, hogy Saunière egy rejtett üzenetet közvetített neki, és azért akarta magával hozni Langdont, hogy segítsen neki megfejteni a kódot.

Langdon Neveu-val együtt elmenekül a Louvre-ból. Az ezt követő üldözés során sikerül lerázniuk a rendőröket az autójukban menekülve. Kutatásaik során Robert és Sophie folyamatosan rejtett jelekre és szimbólumokra bukkannak Leonardo da Vinci műveiben.

A francia rendőrség üldözésének megszűnése után, de az amerikai nagykövetségtől elválasztva a páros a Bois de Boulogne-ba menekül, ahol Langdon alaposan megvizsgálja a hengert. Észrevesz egy feliratot az egyik oldalon, egy címet, amely a zürichi betéti bankhoz irányítja őket. A bankban rábukkannak Saunière széfjére, és a 10 számjegyet a Fibonacci-számok sorrendjében (1123581321) használva kinyitják azt.

Tanácsot kérnek Langdon régi barátjától, Leigh Teabingtől, a Grál-kutatótól. Együtt elindulnak, hogy a végére járjanak a történteknek. Olyan forradalmi felfedezésekről értesülnek, amelyek egyrészt a Szent Grálra utalnak, másrészt alátámasztják azt az elméletet, hogy Jézus Krisztusnak és Mária Magdolnának volt egy közös lánya. Mindkettő megingatná a keresztény egyházak alapjait. A tudósok kutatását megnehezíti az Opus Dei prelatúra titokzatos tagjainak beavatkozása, akik mindenáron titokban akarják tartani Robert és Sophie felfedezéseit - de becsapják őket.

Ahogy Langdon és bizalmasai Londonban újabb nyomok után kutatnak, kikristályosodik, hogy minden egy olyan emberhez vezet, aki „Tanítónak” nevezi magát.

Végül Leigh Teabing bevallja, hogy ő az a lángelme, aki a Grál megtalálása érdekében hazugságok hatalmas hálóját vetette ki. Azt követeli Langdontól, hogy fegyverrel fenyegetőzve dekódolja a kriptotekercset, hogy azután megtalálja a Grált. Langdon cselének köszönhetően azonban Teabing elveszíti a fegyverét, és végül a rendőrség elviszi. Az Opus Dei tagjai, akik a nyomukban voltak, ekkor fedezik fel, hogy becsapták őket. Mária Magdolna feltételezett szarkofágjának ősi helyszínén, a skóciai Rosslyn kápolnában Neveu megtudja, hogy ő Mária Magdolna és Jézus utolsó élő leszármazottja.

A végén Langdon a párizsi Ritz Hotel szobájában borotválkozik. Eközben véletlenül megsebesíti magát, és a vér a mosogatóba csöpög. Ez a Rózsa-vonalra emlékezteti őt (amelyet történelmileg Vérvonalnak is neveznek). Jacques Saunière egy kódolt üzenetben azt mondta Neveu-nak - aki a filmben, a könyvvel ellentétben, nem a biológiai unokája -, hogy a Szent Grál a rózsa alatt van elrejtve (rózsasor). Langdon felidézi, hogy az eredeti főmeridián, amelyet a filmben Rózsa-vonalnak neveznek, Párizson keresztül futott. Ezt az első főmeridiánt Párizsban 135, a járdába helyezett sárgaréz tábla jelzi, amely a Rózsa-vonalat jelképezi. Langdon követi ezeket a táblákat, és eléri a Louvre-t. Rájön, hogy ott, az Arago medalionok által jelzett rózsavonal és a csúcsukon egymáshoz érő piramisok alatt van Mária Magdolna sírja, és így a Szent Grál. Letérdel a Louvre sírja fölött álló, megfordított üvegpiramisnál, ahogyan a templomos lovagok tették előtte.

A francia kulturális minisztérium engedélyezte, hogy a stáb az éjszakai jeleneteket a Louvre-ban forgassa, ahol 2005. június 30-án kezdődtek a felvételek, hogy majd október 19-én fejeződjenek be Angliában. Az ezt megelőző utolsó forgatás az intézményben 2002-ben volt, amikor Bernardo Bertolucci rendezte Álmodozók című filmjét, amelyben lényegében megismételte Jean-Luc Godard Bande à part filmjének a múzeumfolyosókon zajló versenyét.

A stáb nem kért engedélyt a párizsi Saint-Sulpice-templomban történő forgatáshoz. A Westminsteri apátság elutasította, hogy ott forgassanak, végül az anglikán közösséghez tartozó Lincoln katedrális 100 000 font sterling fejében engedélyezte a forgatást, amelyre 2005 augusztusában került sor. A belső, illetve a víz alatti felvételeket a London melletti Pinewood Studiosban készítették el.

Ron Howard és Brian Grazer a 2005. december 26-án megjelent, a Newsweek részére adott interjújukban elmondták, hogy Jacques Chirac francia köztársasági elnök 2004 decemberében találkozott velük, és felajánlotta segítségét az esetleges adminisztratív problémák elrendezésében, valamint a film gyártásához szükséges engedélyek beszerzésében. Állítólag lánya egyik barátnőjét (vélhetőleg Sophie Marceau-t) ajánlotta főszerepre, és megpróbált nagyobb gázsit szerezni Jean Reno részére. Az állításokat az Élysée-palota pár nap múlva a Le Monde napilapban cáfolta: elismerte ugyan, hogy a találkozóra sor került, de tagadták, hogy valakit is ajánlottak volna szerepre, vagy hogy Jean Reno szerepdíját kívánták volna emelni.

Annak érdekében, hogy csábító zöld „őzikeszemű” legyen, Audrey Tautou a filmben színes kontaktlencsét visel.

• A katolikus egyház nem foglalkozott a film bemutatójával, bár egyes konzervatív tagjai a regényhez hasonlóan a film elkészítését is ellenezték. 2006 májusának elején, a film bemutatásának közeledtével egyes katolikus szervezetek (mint például az Opus Dei – a könyvben mint gyilkosok szerepelnek) világszerte tiltakozási kampányt indítottak. A könyv ellen indult – eddig megalapozatlannak bizonyult – plágiumperek a film betiltására is törekedtek.
• Bemutatóját a filmkritikusok fanyalogva fogadták. A tudósítások szerint a film súlyosan megbukott a filmkritikusok zsűrije előtt a cannes-i fesztiválon; a nézők fütyüléssel fejezték ki elégedetlenségüket.
• Németországban a filmkritikusok különösen a megdöbbentően rossz német nyelvű szinkronizálást emelték ki, ami valóban élvezhetetlenné tette a vetítést, de kifogásolták a színészválasztást (Sophie Neveu-t Audrey Tautou alakítja) és a rendezői koncepciót is, amely gyökeres ellentétben van a regény mondanivalójával (abban Sophie gyenge és bizonytalan nő).

Golden Globe-díj (2006)

• jelölés: legjobb eredeti filmzene (Hans Zimmer)

Grammy-díj (2007)

• jelölés: legjobb score album – film, televízió vagy más vizuális média (Hans Zimmer)

Arany Málna díj (2007)

• jelölés: legrosszabb rendező (Ron Howard)

• A Da Vinci-kód a PORT.hu-n (magyarul)
• A Da Vinci-kód az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• A Da Vinci-kód az Internet Movie Database-ben (angolul)
• A Da Vinci-kód a Rotten Tomatoeson (angolul)
• A Da Vinci-kód a Box Office Mojón (angolul)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a The Da Vinci Code – Sakrileg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.