Cillei Ulrik

Cillei Ulrik
Született	1406. február 16. Celje
Elhunyt	1456. november 9. (50 évesen)[1][2] Nándorfehérvár
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Katarina Branković
Gyermekei	Cillei Erzsébet
Szülei	Frangepán Erzsébet Cillei Frigyes
Foglalkozása	arisztokrata politikus
Tisztsége	ispán (1439–1454, Trencsén vármegye) szlavón bán (1445–1456) dalmát-horvát bán (1452–1452) magyar országgyűlési követ (1452–1452) ispán (1455–1456, Pozsony vármegye)
Cillei Ulrik aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei Ulrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cillei Ulrik gróf (1406. február 16. – 1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.

Apja a Sárkány Lovagrend egyik alapító tagja, Cillei Frigyes, anyja Erzsébet, Frangepán István leánya volt. 1432 körül feleségül vette Brankovics György szerb despota leányát, Katalint, akitől két fia és egy lánya, Cillei Erzsébet született, de egyik gyermekük sem élte túl szüleit.

Albert király alatt cseh helytartó volt. A király halála után az özvegy Erzsébet pártjára állott, aki az ő tanácsára oroztatta el a Szent Koronát. Amikor Erzsébet fiát, V. Lászlót királlyá koronázták, Cillei tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. Az ezt követő belharcokban Erzsébet pártján küzdött, a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt, majd a bécsújhelyi békekötés során III. Frigyes császár pártjára állt.

1443-ban igényt tartott a II. Tvrtko bosnyák király halálakor megüresedett trónra, de nem sikerült elnyernie, főleg Hunyadi János miatt, aki nem akarta a hatalmas urat a szomszédos trónon látni. Ezzel kezdődött Cillei gyűlölete a Hunyadi-család irányában. 1452-ben átvette az V. László király feletti gyámságot. A Hunyadiak elleni fondorlatait a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. 1456-ban a futaki országgyűlésen az ország helytartójává választották, ekkor ismét kibékült a Hunyadiakkal, de titokban továbbra is ellenük dolgozott. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, ahol Hunyadi László barátai megölték. Vele kihalt a Cillei család.

• Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (dráma, Pest, 1844)^[3]

• Bokor József (szerk.). Cillei, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Cillei Ulrik - Magyar életrajzi lexikon