Cerkóf

Cerkófok
	Brazza-cerkóf ; (Cercopithecus neglectus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Majomalkatúak (Simiiformes);
Részalrend:	Keskenyorrú majmok (Catarrhini);
Család:	Cerkóffélék (Cercopithecidae);
Alcsalád:	Cerkófmajomformák (Cercopithecinae);
Nemzetség:	Cercopithecini;
Nem:	Cercopithecus; (Linnaeus)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cerkófok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkófok témájú kategóriát.

Roloway-cerkóf *(Cercopithecus roloway)*

A cerkóf (Cercopithecus) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába, azon belül a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.

A nembe 26 ma élő fajt sorolunk.

Előfordulásuk

A nembe sorolt fajok mind Afrikában élnek. Elterjedési területük Gambiától keletre Szudánig terjed, délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig élnek. Erdőkben élő fajok, melyek a legkülönbözőbb erdőtípusokban, így trópusi esőerdőkben, mangroveerdőkben vagy erdős szavannákon élnek.

Megjelenésük

Termetük kicsi vagy középnagy. Méretük 32 és 70 centiméter között változik, súlyuk 4-12 kilogramm. A hímek sokkal nagyobbak a nőstényeknél. A különbség a termetesebb fajoknál kifejezettebb, ezeknél a nőstények súlya fele-kétharmada a hímekének.

Testük karcsú, fejük kerek, farkuk hosszú. Szőrzetük színe jellemzően barnás, de a zöldes színtől egészen a feketéig terjedhet. A fajok zömének jellemző pofaszakálla és szakálla van.

Életmódjuk

Elsősorban fán lakók, csak kisebb részben élnek a földön. Kiváló mászók és ugrók.

Többnyire pár tucat fős (10-30 egyedből álló) csapatokban élnek, de olykor a táplálékban jól ellátott helyeken több csoport egyesüléséből akár 200 egyedből álló óriási hordák is képződhetnek. Egy-egy csapat többnyire egyetlen kifejlett hímből, több nőstényből és azok utódaiból áll. A nagyobb csapatokban élő fajoknál többhímes csapatok is előfordulhatnak. A nőstény egyedek abban a csapatban élik le életüket, ahol világra jöttek, míg a hím egyedek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, és elvándorolnak annak területéről. Sokszor a fiatal hímek különálló hímcsoportokba tömörülnek, miközben igyekeznek egy öreg hímtől átvenni csapatát. Az idős hímek, miután egy fiatal hím elűzte őket nőstényeik mellől, egyedül élnek, de részben koruk, részben a magány miatt jobban ki vannak téve a ragadozóknak, és így egyedül nem élnek már sokáig.

A cerkófok nagyon territoriális fajok. A csapatoknak sok konfliktusok van a szomszédos csapatokkal. Több faj is társul más cerkófokkal, mangábékkal vagy kolóbuszokkal.

Kommunikációjuk során elsősorban arckifejezésekkel, foguk mutogatásával, különféle testhelyzetekkel és farkuk tartásával tartják egymás között a kapcsolatot.

A cerkófok elsősorban gyümölcsevők, de egyéb növényi részeket, így leveleket, hajtásokat, virágokat, valamint állati eredetű táplálékot (rovarokat, gyíkokat, madártojásokat) is fogyasztanak.

Természetes ellenségeik a nagy sasok (koronás sas, vitézsas), a nagy termetű óriáskígyók, a leopárd és a páviánfajok. Egyes fajokra a vadászó csimpánzok is veszélyesek lehetnek. Fő ellenségük azonban az ember.

Szaporodásuk

Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. A születések a száraz évszak végére esnek, így a felnövekvő fiatal állat az esős évszakban bőven talál táplálékot magának. Egyszerre általában egy utód születik. A fiatal cerkófok kétévesen válnak ivaréretté, de teljes méretüket csak négy-hatévesen érik el. Méretükhöz képest viszonylag sokáig élő állatok, a szabad természetben is elélhetnek 20 évig, a legidősebb fogságban tartott egyed 33 évig élt.

Természetvédelmi helyzetük

Egyes területeken a cerkófok nem túl népszerűek, mert rájárnak a terményekre. Egyes betegségek, így a sárgaláz és az ebola terjesztésében is részt vesznek. Emiatt sokfelé irtják őket. Emellett egyes területeken húscélú vadászatuk is jelentős. Ráadásul élőhelyeiket is sokfelé irtják.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján több fajuk is szerepel.

A kis cerkóf (Cercopithecus dryas), a Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway) a „kihalásssal közvetlenül veszélyeztetett” kategóriába, míg a Diána-cerkóf (Cercopithecus diana), az aranycerkóf (Cercopithecus kandti), a Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri), valamint a szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi) a „veszélyeztetett”, a vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster), a vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis), a csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti), a napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus) és a Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni) pedig a „sérülékeny” kategóriába van besorolva.

Rendszerezésük

Fehérhasú cerkóf *(Cercopithecus petaurista)*

A nembe az alábbi 9 fajcsoport 26 faja tartozik:

- Dryas-csoport, 1 faj
  - Kis cerkóf (Cercopithecus dryas)
- Diana-csoport, 2 faj
  - Diána-cerkóf (Cercopithecus diana)
  - Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway)
- Mitis-csoport, 5 faj
  - Fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
  - Ezüstcerkóf (Cercopithecus doggetti)
  - Aranycerkóf (Cercopithecus kandti)
  - Fehértorkú cerkóf (Cercopithecus albogularis)
  - Fehérorrú cerkóf vagy avemba (Cercopithecus nictitans)
- Mona-csoport, 6 faj
  - Apácacerkóf (Cercopithecus mona)
  - Cambell-cerkófmajom (Cercopithecus campbelli)
  - Lowe-cerkóf (Cercopithecus lowei)
  - Koronás cerkóf (Cercopithecus pogonias)
  - Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
  - Dent-cerkóf (Cercopithecus denti)
- Cephus-csoport, 6 faj
  - Fehérarcú cerkóf (Cercopithecus ascanius)
  - Bajszos cerkóf (Cercopithecus cephus)
  - Vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster)
  - Vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis)
  - Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri)
  - Fehérhasú cerkóf (Cercopithecus petaurista)
- Lhoesti-csoport, 3 faj
  - Csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti)
  - Szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi)
  - Napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus)
- Hamlyni-csoport, 1 faj
  - Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni)
- Neglectus-csoport, 1 faj
  - Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
- Lomamiensis -csoport, 1 faj
  - Lesula-cerkóf (Cercopithecus lomamiensis), csak 2007-ben fedezték fel és 2012-ben írták le hivatalosan

Közeli rokon fajaik a mocsári cerkóf (Allenopithecus nigroviridis), a Miopithecus nembe sorolt törpecerkófok, a huszármajom (Erythrocebus patas), valamint a Chlorocebus nembe sorolt fajok, köztük a szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops). Ez utóbbiakat korábban a szintén a Cercopithecus nembe sorolták, de bizonyos koponyajellegzetességek, valamint a részleges talajlakó életmódhoz való alkalmazkodás miatt jelenleg külön nembe sorolják.

Képek

Apácacerkóf (Cercopithecus mona)
Fehérarcú cerkóf (Cercopithecus ascanius)
Koronás cerkóf (Cercopithecus pogonias)
Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
Napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Meerkatzen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Brehm: Az állatok világa
Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 245–246. o. ISBN 963-85773-0-4

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap