Carausius morosus
Mogorva botsáska | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Carausius morosus Stål, 1875 | ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mogorva botsáska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mogorva botsáska témájú médiaállományokat és Mogorva botsáska témájú kategóriát. |
A mogorva-, vagy indiai botsáska (Carausius morosus), a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjéhez, ezen belül a valódi botsáskák (Phasmatidae) családjához és a Lonchodinae alcsaládjához tartozó faj.
A faj a botsáskák rendjének legközismertebb faja, rengetegen gondozzák otthonaikban, terráriumi díszállatként.
Elterjedése
[szerkesztés]Indiában őshonos, a cserjés, bokros területeket kedveli.
Megjelenése
[szerkesztés]A nőstények 70-80 mm hosszúak, pálcaszerűek, barnák vagy zöldek. Az első pár láb belseje ivarérett nőstényeknél vörös. Fogságban ritkán találkozhatunk a szárnyas hím példányokkal, de a természetes populációkban előfordulnak. Lábaik vékonyak, csápjaik rövidek. Fejükön jellegzetes szarvszerű kinövést viselnek.[1]
Egyes körülmények között a petékből günandromorf egyedek is kikelhetnek. A günandromorfok 55 mm hosszúak, nem csak mellső lábuk, de a tor is vöröses színű.
Életmódja
[szerkesztés]Táplálkozását tekintve, a többi botsáska fajhoz képest erősen polifág. Fogsásgban elsősorban szeder, Borostyán (növénynemzetség), tölgy, mogyoró levelével táplálják.
Veszélyhelyzetben az állat halottnak tetteti magát.
Szaporodása
[szerkesztés]A természetes populácók ivarosan is, a fogságban tartott egyedek szinte kizárólag szűznemzés (parthenogenesis) útján szaporodnak. A nimfák 3-8 hónap múlva kelnek ki az 1 mm nagságú petékből.
Az első hónapban 28-30 °C-on tartott petékből nagy számmal kelnek ki günandromorf egyedek.
Források
[szerkesztés]- Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X
- ↑ Archivált másolat. [2012. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)