Öszvérszarvas
Öszvérszarvas | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bak
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Suta
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Odocoileus hemionus (Rafinesque, 1817)[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hét alfajnak az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Öszvérszarvas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Öszvérszarvas témájú médiaállományokat és Öszvérszarvas témájú kategóriát. |
Az öszvérszarvas vagy füles amerikai szarvas (Odocoileus hemionus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Kanada nyugati vidékein, az Amerikai Egyesült Államokban és Észak-Mexikóban él. Míg közeli rokona a fehérfarkú szarvas inkább a keleti partvidéken elterjedt faj, az öszvérszarvas elsősorban Észak-Amerika középső és nyugati vidékein honos. Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 3 millió öszvérszarvas él. Argentínába betelepítették.
Alfajai
[szerkesztés]Az öszvérszarvas alfajait két csoportra lehet osztani: az öszvérszarvasokra (sensu stricto) és a feketefarkú szarvasokra. Az első csoportba az O. h. columbianus és O. h. sitkensis alfajokon kívül az összes többi beletartozik.[2] Ezt a két csoportot korábban külön fajokként tartották számon, de mivel kereszteződhetnek egymással, manapság egy fajba sorolják az összes alfajt.[1][2][3][4][5][6] Az eddigi kutatások szerint az „igazi öszvérszarvas” a feketefarkú szarvasból fejlődött ki.[5] Ennek ellenére a fehérfarkú szarvas és az öszvérszarvas mitokondriális DNS-e nagyon hasonló, de eltér a feketefarkú szarvasétól.[5] Ez az egyoldalú és többszörös hibridizációnak a műve; azaz a hibrid példányok generációkon keresztül, csak az egyik szülőfajjal kereszteződtek. A két szarvasfaj közti hibridek a vadonban igen ritkák és nehezen azonosíthatóak - mivel a szülőállatok is hasonlítanak egymásra -, de Texas nyugati részén megfigyelhető néhány.[7] Fogságban is alacsony a hibridek megmaradási rátája.[7][5]
Egyes rendszerezők elismerték az O. h. crooki-t, mint az O. h. eremicus szinonimáját, mivel az előbbi taxon típuspéldánya nem egyéb, mint egy hibrid az öszvérszarvas és a fehérfarkú szarvas között; ennélfogva nem lehet önálló alfaj.[* 1][2][8] Továbbá az O. h. inyoensis alfaji státuszát is megkérdőjelezték. Az O. h. cerrosensis és O. h. sheldoni taxonnevek, meglehet, hogy az O. h. eremicus vagy az O. h. peninsulae szinonimái.[6]
A Mammal Species of the World harmadik kiadásában 10 alfaj van elismerve:[2]
Az öszvérszarvas (sensu stricto) csoportja:
- Kaliforniai öszvérszarvas (Odocoileus hemionus californicus) Caton, 1876 - Kalifornia
- Cedros-szigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus cerrosensis) Merriam, 1898 - Cedros-sziget, Mexikó
- Arizonai öszvérszarvas (Odocoileus hemionus eremicus) Mearns, 1897 - Arizona és Mexikó északnyugati része
- Déli öszvérszarvas (Odocoileus hemionus fuliginatus) Cowan, 1933 - Kalifornia déli része
- Öszvérszarvas (Odocoileus hemionus hemionus) Rafinesque, 1817 - Észak-Amerika középső és nyugati területei.
- Inyo öszvérszarvas (Odocoileus hemionus inyoensis) Cowan, 1933 - Kalifornia
- Félszigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus peninsulae) Lydekker, 1898 - a Kaliforniai-félsziget
- Tiburon-szigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus sheldoni) Goldman, 1939 - Tiburón-sziget, Mexikó
A feketefarkú szarvas csoportja:
- Brit Columbiai öszvérszarvas (Odocoileus hemionus columbianus) Richardson, 1829 - a kanadai Brit Columbiától délre Kalifornia állam északi részéig.
- Sitka öszvérszarvas (Odocoileus hemionus sitkensis) Merriam, 1898 - Brit Columbia nyugati, tengerparti területei és a környékbeli szigetek.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 150-190 centiméter, farokhossza 20 centiméter, marmagassága 90 centiméter, agancsfesztávolsága 120 centiméter is lehet és testtömege 50-110 kilogramm. Agancsa viszonylag széles és többágú; január és március között ledobja. Az új agancs márciusban vagy áprilisban kezd nőni. Teljes kifejlettségét 7 éves korára éri el az állat. Pofája, nyaka, hasi része és fara fehéres, farka vége fekete. A test többi része szürkésbarna vagy szürkéssárga.
Életmódja
[szerkesztés]Magányos életet él, télen alkalmi csapatokba verődik. Tápláléka fűfélék, sarjhajtások, mogyoró, gombák és zuzmó. Átlagosan, 10 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzási időszaka szeptember végétől november közepéig tart. A vemhesség 182-210 napig tart, ennek végén 1-2 utód jön a világra. Születésükkor a borjak pettyesek, 9 hónapos korukban nőni kezd az agancsuk.
Rokon fajok
[szerkesztés]Legközelebbi rokona és az Odocoileus emlősnem másik faja, a fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus).
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Sivatagi öszvérszarvas (Odocoileus hemionus crooki) vagy Dorcelaphus crooki Mearns, 1897 - Észak-Mexikó; 2000-ben, Heffelfinger szerint ez az alfaj a fehérfarkú szarvas és az öszvérszarvas hibridje.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sanchez Rojas, G. & Gallina Tessaro, S. (2008). Odocoileus hemionus. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.
- ↑ a b c d szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494
- ↑ Ronald M. Nowak. Walker's Mammals of the World. JHU Press (1999. április 7.). ISBN 978-0-8018-5789-8
- ↑ Fiona Reid. Peterson Field Guide to Mammals of North America: Fourth Edition. Houghton Mifflin Harcourt (2006. november 15.). ISBN 0-547-34553-4
- ↑ a b c d Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0
- ↑ a b Wild Mammals of North America: Biology, Management, and Conservation. JHU Press (2003. október 21.). ISBN 978-0-8018-7416-1
- ↑ a b Heffelfinger, J.: Tails With A Dark Side: The truth about whitetail - mule deer hybrids, 2011. március 1. [2014. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 8.)
- ↑ Heffelfinger, J. (2000). „Status of the name Odocoileus hemionus crooki (Mammalia: Cervidae)”. Proceedings of the Biological Society of Washington 113, 319-333. o.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mule deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.