Írógép

Az írógép olyan mechanikus, elektromechanikus vagy elektronikus szerkezet, amely billentyűinek megnyomására betűket nyomtat közvetlenül egy papírlapra.

A szerkezettel dolgozó személyt gépírónak, gépírónőnek vagy gépelőnek nevezték.

Az első írógépek olyképpen voltak szerkesztve, hogy egy emeltyűrúdon voltak az egyes betűk és jelek a nyomdai betűk módjára kivésve és a rudat kellett egy nyíláshoz előre-hátra mozgatni aszerint, amilyen betűt akartak lenyomtatni. Később kör alakú lemezt használtak, melyen épp úgy voltak a betűk alkalmazva, mint az előbbin és egy fogantyúval kellett a lemezt az írónyíláshoz forgatni. A betűváltó (Shift billentyű) először egy 1878-as Remington modellen jelent meg, azt megelőzően csupa nagybetűs írásmódot használtak.^[1]

A 20. század nagy részében az írógépek elengedhetetlen eszközei voltak az irodáknak, hivataloknak és sok – ha nem a legtöbb – hivatásos írónak, egészen addig, amíg az 1980-as években előbb a szövegszerkesztő gépek, majd a számítógépek és a dokumentumszerkesztő programok át nem kezdték venni az írógépek feladatait. A fejlődő országokban azonban az írógépek ma is nagy népszerűségnek örvendenek.

Az írógépekre alakították ki a ma is leggyakrabban használatos QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást. Ezt az írógépek mechanikájához szabták, amelyben az egymás mellett lévő billentyűk egymás után lenyomva összeakadhattak. A billentyűk elhelyezésekor tehát olyan elrendezést igyekeztek kialakítani, amelyben a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak a billentyűzeten. A számítógépes billentyűzetek eltérő működése miatt ma már erre nem lenne szükség, eddig azonban egyik reformkísérlet eredménye sem vált olyan elterjedtté, mint az eredeti billentyűzetkiosztás.

2006-ban a következő cégek gyártottak írógépeket és kiegészítőket: Smith Corona, Olivetti, Adler-Royal, Olympia Business Systems, Brother Industries és Nakajima. Ezek közül mechanikus írógépet már csak az Olivetti gyárt, az összes többi cég már csak elektromos vagy elektromechanikus kivitelűt.

A régebbi típusú írógépek könyökkaros betűkar-szerkezetűek (Wagner rendszerűek) voltak, melyeknél nagybetűk írásakor az írógépkocsi hengere felemelkedett. A korszerű írógépek esetében a betűkarszerkezet csuklós, vagyis nagybetűk írásakor a betűkosár lesüllyed: ma már az írógépet gyártó országokban kizárólag ilyen felépítésű típusokat állítanak elő.

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Bennett, Pam: Typewriting Dictionary, London–New York etc., McGraw-Hill, 1987. ISBN 0-07-084992-7
• Hatvani László: Az írógép, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984.

A Wikimédia Commons tartalmaz Írógép témájú médiaállományokat.

• Kis írógép-történelem Archiválva 2012. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Azt hiszi, tud írógépen írni? (cikk az Indexen egy webes írógépszimulátorról, 2016. július 12.), közvetlen link
• Antique Typewriter Collecting, History & Resources for the Collector
• Antique Typewriters, The Martin Howard Collection
• The Classic Typewriter Page
• Barbara Blackburn, the World's Fastest Typist
• Museum of Typewriters and Calculators at the Finnish Business College
• The Boston Typewriter Orchestra
• The Virtual Typewriter Museum

Ez a tárggyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!