ČKD Tatra
| ČKD Tatra | |
 | |
| ČKD Tatra villamosok Prágában | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1946 |
| Megszűnt | 2019. december 17. |
| Székhely | Prága |
| Tulajdonos | ČKD |
| Forma | cseh részvénytársaság |
| Anyavállalata | ČKD |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ČKD Tatra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A ČKD Tatra vasúti járműgyártó vállalat volt Csehszlovákiában. Prága Smíchov városrészében működött. 1946-ban jött létre Vagonka Tatra Smíchov (magyarul: Tatra Smíchovi Vagongyár) néven. Elsősorban villamosok gyártásával foglalkozott. Az 1960-as évektől világviszonylatban is az egyik legnagyobb villamosgyártó vállalat volt. Az 1990-es privatizációt követően a villamosgyártás fokozatosan leépült, és 2000-ben az utódvállalata is csődbe jutott. 1963-tól megszűnéséig a ČKD része volt.
Története
[szerkesztés]A cég gyökerei a Ringhoffer Művekig (1935-től Ringhoffer-Tatra Művek) nyúlnak vissza. A ČKD Tatra közvetlen elődje a Ringhoffer-Tatra Művek Smíchovban működő vagongyára volt, melyet II. Franz Ringhoffer épített 1852-ben. 1854-ben indult el ott a vasúti járművek gyártása. Kezdetben vasúti teherkocsikat, később szerkocsikat és személykocsikat, az 1930-as években villamosokat is gyártottak.
1946-ban a Ringhoffer-Tatra vállalatot államosították, és ekkor annak a smíchovi vagongyárából hozták létre a Vagonka Tatra Smíchov állami vállalatot. Ezt követően a cég fő gyártmányai a villamosok lettek, de emellett gőzmozdonyokat és vasúti személykocsikat is gyártottak. A cég Sztálin számára is készített személykocsit.
1949-ben megvásárolták az amerikai PCC villamosok gyártási licencét, melynek alapján 1951-ben készült el az első Tatra villamos, a T1.[1] 1952–1958 között gyártották és összesen 258 darab készült ebből a típusból. A villamosok elektromos berendezéseit a ČKD más cégei gyártottak.
Az 1963-ban a céget a ČKD-hoz csatolták és ekkor kapta a ČKD Tatra nevet. Az 1960-as években a ČKD Tatra a KGST országok legnagyobb villamosgyártója lett, és a legtöbb szocialista országba nagy mennyiségben exportálták az ott gyártott villamosokat. A Tatra villamosok legnagyobb üzemeltetői Csehszlovákia, az NDK, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió voltak.
Az 1960-as években a ČKD Tatra metrókocsit is kifejlesztett a prágai metró részére, de műszaki problémák miatt ennek a sorozatgyártására nem került sor. A prágai metróhoz a szovjet MMZ metrókocsikat szerezték be.
A T1-es típust 1955-től követte a Tatra T2-es, majd 1961-ben a Tatra T3-as és 1967-ben a Tatra T4-es. Ezek a modellek mind a T1-es alapját jelentő amerikai PCC koncepción alapultak. Az 1970-es évek elejére készült el a teljesen új konstrukciójú Tatra T5, majd az 1980-as években ennek továbbfejlesztett változata, a Tatra T6. Az 1960-as évektől gyártotta a ČKD Tatra a csuklós K sorozatot. A Tatara első csuklós típusa a K1 volt, de ez sikertelen konstrukció volt és 1964-1965-ben mindössze két jármű készült. A cég első nagysorozatú csuklós típusa a K2 lett, amelyből 1966–1983 között 569 darabot gyártottak. Az 1990-es évek elején jelent meg az alacsony padlós RT modellekkel.
A cég a villamosok mellett kisebb mennyiségben keskeny nyomtávolságú személykocsikat és motorvonatokat is gyártott. Ott készültek az 1960-as évek második felében a Tátrai Villamosvasút 420.95 sorozatú keskeny nyomtávolságú motorvonatai is, amelyek 1967 és 2003 között közlekedtek a Magas-Tátrában.[2]
Az 1980-as évek közepére a ČKD Tatra kinőtte a belsőbb városrészben lévő és így nem bővíthető, régi és szűkös smíchovi telephelyet, ezért Prága Zličín városrészében új gyártelep felépítésébe kezdtek. Ekkor már a világszinten előállított villamosok harmada Smíchovban készült.[3] Az építkezés első üteme 1989-re elkészült, de az egész gyár csak 1996-ra lett kész. A smíchovi üzemet később elbontották. Csak a főépület homlokzatát hagyták meg, amelyet beépítettek egy modern üzletközpontba. A ČKD-t 1990-ben privatizálták, így a ČKD Tatra is részvénytársasággá alakult.
1993-ban a ČKD Tatra közös vállalatot hozott létre Ukrajnában a dnyiprói Déli Gépgyárral Tatra-Jug néven.[4] A cseh fél biztosította a technológiát, az ukrán cég pedig a gyártóbázist. Kezdetben a Csehországból szállított részegységekből a Tatra T6B5 modellt gyártotta az ukrán cég T–3M jelzéssel.
1997-ben a ČKD Tatrát összevonták a ČKD Elektrotechnika, a ČKD Trakce és a ČKD Lokomotivka vállalatokkal. Az így létrejött cég a ČKD Dopravní systémy a.s. (ČKD Közlekedési Rendszerek Rt.) lett, amely lefedte a ČKD vasúti üzletágát. A ČKD Dopravní systémy a.s.-t az új zličíni gyárban működött.
A hagyományos keleti piacok visszaesése miatt a ČKD Dopravní systémy a.s. gazdasági helyzete fokozatosan romlott. 1999 közepére a ČKD Dopravní systémy fő részvényese már az állami Konsolidační banka volt.[5]
2000-ben a ČKD Dopravní systémy csődbe jutott. 2001-ben egyes részeit a Siemens A.G. vásárolta meg, a cég neve Siemens Kolejová vozidla s r.o. lett (Siemens Vasúti Járművek Kft.) és a Siemens Mobility divízió alá integrálták.[6] Ez a cég azonban nem gyárt villamosokat, csak személykocsikat, motorvonatokat és egyéb vasúti jármű alkatrészeket. A ČKD Dopravní systémy többi, fel nem vásárolt részét 2014-ben felszámolták.
A Tatra villamosok gyártását a 2000-es csődöt követően a 2001-ben alapított Aliacne TW konzorcium (vagy más néven Pragoimex & Krnovské opravny a strojírny) vitte tovább. A konzorcium három cég részvételével alakult meg. A gyártóbázisa a Krnovi vasúti járműjavító (KOS – Krnovské opravny a strojírny s r.o.), a marketingtevékenységet a prágai Pragoimex s.s. végzi, míg a tervezőiroda a szintén prágai VKV Praha s r.o. A cég a 2000-es évek elején a Tatra T3 modernizált változatait gyártotta, majd később ezek továbbfejlesztett, alacsony padlóssá alakított változatait VarioLF jelzéssel készíti.
Tatra villamosok
[szerkesztés]-
-
-
-
A ČKD Tatra által gyártott keskeny nyomtávolságú személykocsi Jindřichův Hradecben
-
A Tátrai Villamosvasút 420.95 sorozatú keskeny nyomtávolságú motorvonatai Ótátrafüreden 2000-ben
-
Tatra T5C5 villamos Budapesten
-
-
ČKD Tatra KT4 Szegeden
-
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Robert C. Post: Urban Mass Transit: The Life Story of a Technology, Greenwood Press, ISBN 0-313-33916-3, p. 120.
- ↑ „Elektrické jednotky 420.9 / EMU 89.0 | Railpage.net”, Railpage.net, 2007. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.) (szlovák nyelvű)
- ↑ „ČKD: pýcha a pád největšího výrobce tramvají na světě”, Peníze.cz (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.) (cseh nyelvű)
- ↑ Історія | Компанія «Татра-Юг» (ukrán nyelven). Компания «Татра-Юг», 2015. augusztus 5. [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ Inpro požádalo banky o bezodkladný převod akcií holdingu ČKD. iDNES.cz, 1999. május 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
- ↑ „Smlouva o koupi části aktiv ČKD DS nabyla účinnosti”, Marketingové noviny.cz - Marketingové noviny se zabývají těmito tématy: marketing, reklama, management, prodej. Obsahem je také guerilla marketing, on-line marketing a CRM. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.) (cseh nyelvű)