„Zsip” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Nevezetességei: link kékítés AWB |
||
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
11. sor: | 11. sor: | ||
|kerület = Besztercebányai |
|kerület = Besztercebányai |
||
|járás = Rimaszombati |
|járás = Rimaszombati |
||
|turisztikai régió = Gömör |
|||
|rang = község |
|rang = község |
||
|kerületei = |
|kerületei = |
||
29. sor: | 28. sor: | ||
|hosszúsági ívmásodperc = 00 |
|hosszúsági ívmásodperc = 00 |
||
|szöveg pozíciója = |
|szöveg pozíciója = |
||
|weboldal = www.zip |
|weboldal = www.obec-zip.sk |
||
}} |
}} |
||
'''Zsip''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žíp'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Rimaszombati járás]]ában |
'''Zsip''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žíp'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]] [[Rimaszombati járás]]ában. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Rimaszombat]]tól 13 km-re keletre a Balog bal partján fekszik. |
[[Rimaszombat]]tól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A települést |
A települést [[1295]]-ben "''Izep''" alakban említik először. Az [[1332]] és [[1337]] között kelt pápai tizedjegyzékben "''Isyp''", [[1395]]-ben "''Isep''", [[1427]]-ben "''Iseph''" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a [[17. század]]tól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. [[1778]]-ban 290 lakosa volt. [[1828]]-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. |
||
Vályi András szerint '' |
Vályi András szerint "''ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják.''"<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint '' |
Fényes Elek szerint "''Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.''"<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint '' |
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "''Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.''"<ref>{{Borovszky}} Gömör-Kishont vármegye.</ref> |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Feledi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között újra Magyarország része volt. |
|||
== Népessége == |
|||
[[1910]]-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták. |
|||
[[2011]]-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák. |
|||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* [[reformátusok|Református]] temploma a [[13. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. [[1775]]-ben átalakították, majd [[1820]]-ban [[klasszicista |
* [[reformátusok|Református]] temploma a [[13. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. [[1775]]-ben átalakították, majd [[1820]]-ban [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]] építették át. A templomban középkori [[freskó]]k, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható. |
||
* Klasszicista kastélya a [[19. század]] közepén épült. |
* Klasszicista kastélya a [[19. század]] közepén épült. |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://zip |
* [https://web.archive.org/web/20150717184416/http://www.obec-zip.sk/ Zsip hivatalos weboldala] |
||
* [http://www.gemernet.sk/zip/index.php?id=2 Zsip a Gömöri régió oldalán] |
* [https://web.archive.org/web/20081221201344/http://www.gemernet.sk/zip/index.php?id=2 Zsip a Gömöri régió oldalán] |
||
* [http://www.e-obce.sk/obec/zip/zip.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/zip/zip.html E-obce.sk] |
||
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=385 Községinfó] |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=385 Községinfó] |
||
65. sor: | 69. sor: | ||
{{portál|földrajz}} |
{{portál|földrajz}} |
||
[[Kategória:A Rimaszombati járás települései |
[[Kategória:A Rimaszombati járás települései]] |
||
[[Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései]] |
A lap jelenlegi, 2023. szeptember 24., 13:52-kori változata
Zsip (Žíp) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Rimaszombati | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1295 | ||
Polgármester | Simon Béla | ||
Irányítószám | 980 21 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | RS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 258 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 174 m | ||
Terület | 6,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583°N 20.201667°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583°N 20.201667°E | |||
Zsip weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják."[2]
Fényes Elek szerint "Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma a 13. században épült gótikus stílusban. 1775-ben átalakították, majd 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A templomban középkori freskók, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható.
- Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.