Zsip

Zsip (Žíp)
Zsip zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1295
Polgármester	Simon Béla
Irányítószám	980 21
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
Népesség
Teljes népesség	258 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	6,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583333333, 20.20166666666748.364583°N 20.201667°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583333333, 20.20166666666748.364583°N 20.201667°E
Zsip weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák volt.

Rimaszombattól 13 km-re keletre a Balog bal partján fekszik.

A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják." ^[2]

Fényes Elek szerint " Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat." ^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs." ^[4]

1910-ben 226, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

• Református temploma a 13. században épült gótikus stílusban. 1775-ben átalakították, majd 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A templomban középkori freskók, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható.
• Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.

• Zsip hivatalos weboldala
• Zsip a Gömöri régió oldalán
• E-obce.sk
• Községinfó
• Zsip Szlovákia térképén

1. ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.