Vekerd

Vekerd
Román ortodox templom
Vekerd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Juhász István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4143
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	109 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	16,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′47.1, 21.447.100000°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′47.1, 21.447.100000°N 21.400000°E
Vekerd Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vekerd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vekerd (románul: Vecherd)^[3] község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.^[4]

Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.^[5]

Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a Debrecen-Békéscsaba-Szeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

A település népességének változása:

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 15%-a román, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 2,4% románnak mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 32,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,9% (9,8% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 2% románnak, 1% lengyelnek, 1% németnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6% volt ortodox, 18,6% református, 9,8% római katolikus, 2,9% görög katolikus, 20,6% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).^[16]

• Görögkeleti templom
• Bazsarózsakertészet

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

• Vekerd az utazom.com honlapján
• A polgármester szállítja az ebédet a legszegényebb faluba (pontosítás: a legfejletlenebb településre) – Index.hu, 2006. január 5. – Vekerd Magyarország legfejletlenebb települése