[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Rio Grande

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Porrima (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. november 6., 10:36-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Főjelentés kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Rio Grande / Río Bravo
A Rio Grande a Santa Elena-kanyonban
A Rio Grande a Santa Elena-kanyonban
Közigazgatás
Országok Amerikai Egyesült Államok
 Mexikó
Földrajzi adatok
Hossz3078 km
Vízhozam82 m³/s
Vízgyűjtő terület570 000 km²
é. sz. 37° 47′ 52″, ny. h. 107° 32′ 18″37.797800°N 107.538400°W
TorkolatAtlanti-óceán, Mexikói-öböl
é. sz. 25° 57′ 22″, ny. h. 97° 08′ 43″25.956200°N 97.145200°W
Elhelyezkedése
Térkép
A Rio Grande vízgyűjtő-területe
A Rio Grande vízgyűjtő-területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Rio Grande / Río Bravo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Rio Grande vagy Río Bravo (del Norte) a Föld 21. leghosszabb folyója: forrásától a torkolatig mintegy 3078 km[1] (más források[2] szerint 3034 km), ebből 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára.

Természetföldrajzi jellemzői

[szerkesztés]
A Rio Grande kisvíznél (Albuquerque, Új-Mexikó)

Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államának délnyugati részén, a Sziklás-hegység San Juan-hegységnek nevezett részén ered. Délnek folyva a Keleti-Kordillerák hegyláncai között folyik, átszeli Új-Mexikó állam középső részét, majd a texasi El Pasonál, illetve a mexikói Ciudad Juáreznél, a Mexikói-magasföld és a Préri-tábla között délkeletnek kanyarodik, és innen torkolatáig a két ország határfolyója. Texasban északkeletnek folyva, kanyonokban szeli át a Big Bend Nemzeti Parkot.

A széles parti síkságot átszelve, az amerikai Brownsville és a mexikói Matamoros között ömlik a Mexikói-öbölbe.

Vízgyűjtő területe mintegy 570 000 km², ezzel a 35. legnagyobb. Vízjárása szélsőségesen egyenetlen: szabályozása előtt a márciusi (legkisebb) közepes vízhozama 80 m³/s, a szeptemberi (legnagyobb) közepes vízhozama pedig 320 m³/s volt, de volt olyan is (1932 szeptemberében), hogy 17 000 m³/s vizet szállított. A folyót a gyakori esőzéseket követő heves áradások miatt a mexikóiak Río Bravo del Nortének, azaz északi vad folyónak nevezik.

A folyóban 69 olyan halfaj él, amely sehol máshol a világon.[3]

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Csak a torkolat közvetlen közelében hajózható; legfontosabb kikötője Brownsville.

Folyását az árvizek megfékezése és a földek öntözése érdekében több helyütt elgátolták. A WWF jelentése[3] megállapítja, hogy a mezőgazdaság túlzott vízigénye miatt medre El Paso és Presidio/Ojinaga között gyakran teljesen kiszárad, így például vize, 2001 februárja és júniusa között már nem ért el a Mexikói-öbölig.

Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba, ezért gúnynevük a wetback (vizeshátú).

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona (Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5
  2. Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 510. o. ISBN 963-9257-14-1  
  3. a b Folyók az összeomlás szélén

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]