Pussy Riot

	Pussy Riot
	Pussy Riot
	Információk
Eredet	Oroszország, Moszkva
Alapítva	2011
Aktív évek	2011-től
Műfaj	punk, oi!, rock
	Tagok
	Marija Aljohina, Jekatyerina Szamucevics, Nagyezsda Tolokonnyikova és további anonim tagok
	A Pussy Riot weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pussy Riot témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. július 17.) ezen a változaton alapul.

A Pussy Riot (ejtsd: pusszi rájöt (magyarul: puncilázadás) egy orosz feminista punk-rock együttes, mely polgárpukkasztó fellépéseivel igyekszik társadalmi-politikai problémákra felhívni a figyelmet. Szokatlan helyszíneken (a moszkvai metróban, a Vörös téren, a Megváltó Krisztus-székesegyházban stb.) rendezett villámcsődületeikkel hívták, hívják fel magukra a figyelmet.

Története

A Pussy Riot punk együttes, aktivista csoport 2011 augusztusában alakult. Nagyjából 12-15 álnevet viselő fiatal lányból áll, akik fellépéseiken arcukat eltakaró balaklavát és színes ruhákat, rikító színű harisnyanadrágot viselnek, télen is. Látványos rezsim-ellenes, Putyin-ellenes performanszokat, akciókat hajtanak végre villámcsődület formájában.

Az együttes inspirációjaként szokta említeni a Bikini Kill amerikai punkzenekart és a Riot Grrrl feminista mozgalmat is. Lényeges különbség, hogy a Bikini Kill koncerteken lép fel, a Pussy Riot viszont politikai indíttatású villámcsődületeket hajt végre.

Az együttes politikai nézetei a feminizmus és az antiautokratizmus keverékéből állnak össze. Performanszaik, dalaik feminista kiáltványok, a nemek egyenlősége és a demokrácia nevében, és nyilvánvalóan Putyin-ellenesek. Putyint a szexizmus és patriarchális autoriter rezsim szimbólumaként veszik célba.

Első, Szabadítsd fel a kockakövet! (oroszul Освободи брусчатку) című performanszukkal a 2011. évi választások meghamisítása ellen tüntettek, ami ellen Oroszország-szerte zajlottak tüntetések, "Oroszországot, Putyin nélkül!" címmel és tematikával. Performanszaik, villámcsődületeik helyszínei a moszkvai metró különböző állomásai voltak.

Következő dalukhoz (Halál a börtönre, szabadságot a tiltakozásnak, oroszul Смерть тюрьме, свободу протесту) kapcsolódó villámcsődületük színhelyének a moszkvai 1. számú gyűjtőfogház tetejét választották, ahol a 2011. december 14-i tüntetésen letartóztatott ellenzékieket tartották fogva.

2012. február 21-én a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház ikonosztáza előtt csináltak performanszot, villámcsődület formájában. Az itt előadott dal címe: Szűzanya, zavard el Putyint! (Богородица, Путина прогони!) volt. A performansz, illetve az arról készült videó minden eddiginél nagyobb visszhangot kapott, bejárta a világsajtót, és a világ nagy televízióinak szenzációjává vált. A csoport három tagját a helyszínen letartóztatták huliganizmus, valamint vallási gyűlölet szításának vádjával. Augusztus 18-án végül „vallási gyűlölet által motivált garázdaság” miatt 2 év börtönbüntetésre ítélték őket, amit börtönkolóniában kell letölteni, amely a gulág-rendszer mai formájaként tekinthető. Az együttes másik két tagja külföldre menekült, ellenük körözést adtak ki.^[1] Az ítélet ellen a bíróság előtti tüntetésen tiltakoztak, ahol Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot, ellenzéki politikust a rohamrendőrök brutális körülmények közt tartóztatták le.^[2]

Az orosz ortodox egyházban komoly viták alakultak ki, hogy istenkáromlás miatt a templomot újra kell-e szentelni. Az egyház kegyelmet kért a lányoknak.^[3] Dmitrij Medvegyev kormányfő is enyhébb büntetést tartott volna indokoltnak,^[4] Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint viszont az elsőfokú bíróság helyesen döntött. Másodfokon az egyik nő, Jekatyerina Szamucevics büntetését felfüggesztették, a többiekét helybenhagyták.^[5] Az ítéletnek Magyarországon is nagy visszhangja volt. Az együttes magyar rajongói tiltakoztak az orosz nagykövetség előtt.

2012. szeptember 3-án a Der Spiegel című német hetilapban megjelent interjúban Nagyezsda Tolokonnyikova azt mondta: az ellenük folytatott perrel a Putyin-rendszer „saját magáról állított ki ítéletet, amikor két év börtönre ítélt minket anélkül, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettünk volna”.^[6]

2013. december 23-án kiszabadult Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina, miután a téli olimpiára tekintettel a parlament egy olyan törvényt hozott, amely a kisebb bűncselekmények miatt elítélteket, kiskorúakat és a kisgyermekes anyákat szabadon engedi. Aljohina szabadulása után így nyilatkozott: „Ha lett volna lehetőségem, visszautasítom a kegyelmet”.^[7]

2018. július 15-én Moszkvában a 2018-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében politikai demonstrációként az 52. percben a pályára rohantak, ami miatt több percre leállt a mérkőzés.^[8]