Louis Kahn
| Louis Kahn | |
 | |
| Született | Itze-Leib Schmuilowsky 1901. február 20.[1][2][3][4] Kuressaare[2] |
| Elhunyt | 1974. március 17. (73 évesen)[1][3] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Nathaniel Kahn |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Montefiore Cemetery[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Kahn témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Louis Isadore Kahn (született: Itze-Leib Schmuilowsky, Kuressaare, Orosz Birodalom, 1901. február 20. – New York, 1974. március 17.) amerikai építész,[9] várostervező, egyetemi tanár. Az 1955 és 1975 közötti évek kiemelkedő építésze, főleg középületeket tervezett.
Pályafutása
[szerkesztés]Szegény zsidó családban született. Három éves korában súlyosan megégett az arca, s ennek nyomai élete végéig megmaradtak. Öt éves volt, amikor családja kivándorolt az Egyesült Államokba. Philadelphiában telepedtek le a zsidó negyedben. Lehetséges, hogy a feléjük áradó antiszemitizmus miatt változtatta meg az apa a családi nevüket a német hangzású Kahnre.[10]
1920-ban kezdte meg tanulmányait a University of Pennsylvania School of Design-ban, tanára a francia származású Paul Philippe Cret volt, aki a Beaux-Arts építészet szellemében oktatott. 1924-ben építészmérnöki diplomát kapott. Kezdetben egy városépítészeti irodában volt műszaki rajzoló. Az 1926-ban a Philadelphiában rendezett világkiállítás tervezésében is részt vett. 1928-ban Európába utazott.
A nagy gazdasági világválság alatt jelentősen visszaestek az építkezések. 1932-ben harminc munkanélküli építésszel és mérnökkel felmérte Philadelphia lakásviszonyait. A New Deal keretében lakásokat terveztek, tanulmányt készítettek várostervezésről, a nyomornegyek szanálásáról, új konstrukciós módszereket kutattak. 1942 és 1947 között 55 épülettervet készített két építész kollegájával. 1947-ben a Yale Egyetemen kezdett tanítani.
1950–51-ben a római amerikai akadémiára (American Academy in Rome) kapott meghívást. Itt fordulóponthoz jutott a karrierje. Megtekintette az olasz városok középkori részeit, a római Pantheont, Caracalla termáit, Tivoliban a Villa Adriánát, a Parthenónt Athénban, piramisokat Egyiptomban. Ezután a vissza az alapokhoz jelszóval kezdte megteremteni saját stílusát.
1957-ben kezdett tanítani a Pennsylvaniai Egyetemen. Ötleteit, gondolatait átadta tanítványainak, és műveiben költői és filozofikus nyelven megörökítette azokat. Tanítványa volt többek között Moshe Safdie és Robert Venturi. Projekjeivel egyéni kifejezésmódot teremtett, ami eltávolodott a korszak dogmáitól, nevezetesen a nemzetközi stílustól. Érdekelték a strukturális és geometrikus kutatások, amelyek segítségével pontos tervrajzot készített. Fontos volt számára a falak vastagsága, a fény. Részt vett korának nagy építész vitáiban, amelyek a monumentalitásról, hitelességről, és a közösségről szóltak.
Szívinfarktusban halt meg a New Yorkban, a Pennsylvania Station mosdójában.
Galéria
[szerkesztés]-
Kormányzati komplexum , Sher-e-Banglanagar, Dakka, Banglades
-
Salk Institute for Biological Studies, La Jolla/ San Diego, Kalifornia
-
Kimbell Művészeti Múzeum, Fort Worth, Texas
-
Philip Exeter Akadémia könyvtár és étkező, Exeter, New Hampshire
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b http://www.arhliit.ee/uudised/artiklid/4435/
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1174-kahn-louis, 2023. május 7.
- ↑ Arkitekter verksamma i Sverige, 2014. július 11.
- ↑ Artists + Artworks (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 10.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Megépülhet hg.hu: Louis Kahn utolsó műve 2007. augusztus 22.. [2013. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
- ↑ Paul Comstock: An interview with Louis Kahn biographer Carter Wiseman (angol nyelven). California Literary Review, 2007. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
Források
[szerkesztés]- Louis Isadore Kahn (francia nyelven). universalis.fr. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- Paul Comstock: An interview with Louis Kahn biographer Carter Wiseman (angol nyelven). California Literary Review, 2007. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
