Kerpelény

Kerpelény (Krpeľany)
A kerpelényi vízierőmű
Kerpelény zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1488
Polgármester	Jaroslav Kráľ
Irányítószám	038 54
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	1087 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	418 m
Terület	13,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122777777778, 19.08222222222249.122778°N 19.082222°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122777777778, 19.08222222222249.122778°N 19.082222°E
Kerpelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kerpelény (1899-ig Krpelány, szlovákul Krpeľany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Turóci-medence északkeleti részén, a Vág jobb partján fekszik. Határa a Nagy-Fátra gerincéig nyúlik fel, melynek legmagasabb pontja az 1187 m magas Kopa.

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. A lausitzi, a laténi és a puhói kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő, de lakott volt a kelták idejében és a korai szláv korszakban is.

Kerpelény a szucsányi váruradalom területén keletkezett. A község első említése 1430-ból, Zsigmond király okleveléből származik. 1488-ban „Kerpelen”, 1541-ben „Kopelyan” néven említik. Szucsány várának uradalmához tartozott. 1541-ben Nyári Lőrinc itteni birtokát lányával hozományként a Huszár családnak adja. A család egészen a 20. századig marad birtokos a községben. 1785-ben 50 házában 316 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KREPLAN. vagy Krplan. Tót falu Túrocz Várm. lakosai leg inkább Evangelikusok, fekszik Turánhoz 1/4 órányira, jó almát, és szilvát termő gyümöltsössei vagynak, határja középszerű.”^[2]

1828-ban 52 háza és 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krpellán, Thurócz m. tót falu, a Vágh bal partján, a liptói országutban: 37 kath., 282 evang., 7 zsidó lak. Határa termékeny; rétje, legelő igen jó; kőbányája van. Vannak több almás és szilvás kertjei. F. u. gr. Nyáry, és a Huszár család. Ut. p. Nolcsó.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Fejlődésére ösztönzőleg hatott a Kerpelényi víztározó és a Vág-csatorna 1953-ban történt megépítése.

1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1068 lakosából 1050 szlovák volt.

2011-ben 1079 lakosából 1060 szlovák.

• 
  Kerpelény épülő temploma
• 
  Utcakép
• 
• 

• A falu határa a Nagy-Fátra északkeleti részén fekszik, ezért kedvelt kiindulópontja a hegyekbe vezető turistautaknak. A kirándulók számára pihenőházak, éttermek állnak rendelkezésre.
• A téli sportok kedvelői számára kiváló sítereppel rendelkezik, sífelvonója 400 m hosszú és 400 személy szállítására alkalmas.
• A falunak népi folklórcsoportja (a Tiešňavan együttes) és gyermek folklórcsoportja is van.
• Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Kerpelény Szlovákia térképén.
• Tourist-channel.sk
• A község a Turóci régió honlapján
• E-obce.sk