Kalinkavicsi
Kalinkavicsi (Калінкавічы) | |||
Jellegzetes poleszjei faházak a Béke utcában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Fehéroroszország | ||
Terület | Homeli | ||
Járás | Kalinkavicsi | ||
Jogállás | város | ||
Irányítószám | 247710 | ||
Körzethívószám | +375 2345 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 36 941 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 126 m | ||
Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 52° 08′, k. h. 29° 20′52.133333°N 29.333333°EKoordináták: é. sz. 52° 08′, k. h. 29° 20′52.133333°N 29.333333°E | |||
Kalinkavicsi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinkavicsi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalinkavicsi (Калінкавічы, oroszul Kalinkovicsi) város Fehéroroszország Homeli területének nyugati részén, a Kalinkavicsi járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 36,5 ezer fő volt [1]. Homeltől 123 km-re nyugatra a Pripjaty folyó közelében fekszik, a közeli (10 km) Mazirral várospárt alkot. Elsősorban mint vasúti csomópont és iparváros ismert.
Története
[szerkesztés]Kalinkavicsiről az első írásos említés 1560-ból származik. Sokáig jelentéktelen település volt, fejlődése csak a Homel-Breszt közötti Poleszjei vasútvonal (1882) megépülésével lendült fel, majd 1910-ben a Szentpétervár-Ogyessza közötti vasút is elérte és fontos vasúti csomóponttá avatta. A Poleszje hatalmas erdőségeinek faanyagát ezután gyorsan eljuttathatták a felvevőpiacokra. 1924-1930 között, majd 1939-től újra járási székhely lett. 1941. augusztus 21-én foglalták el a németek. Közelében két hónapon át állt a front 1943 végén, végül 1944. január 14-én szabadult fel. Az itt elesettekre (közülük 15-en kapták meg a Szovjetunió hőse rangot) ma az Alleja Gerojev emlékeztet. 1998-ban a város és a járás közös irányítás alá került.
Gazdasága
[szerkesztés]Hagyományosan fejlett fafeldolgozása, jelentős bútorgyár üzemel itt. Az építőipart a vasbeton szerkezetek gyártása képviseli. Húskombinát, malomipar. A városon keresztülhalad a Breszt-Brjanszk közötti M10-es főút, valamint a Babrujszkot az ukrán határral összekötő P31-es út.
Városszerkezet, látnivalók
[szerkesztés]A városközpont a Poleszjei vasútvonal futásától délre, a Főpályaudvar környékén alakult ki. Észak-déli tengelye a Szovjetszkaja utca, melyet a homeli főút részeként funkcionáló Béke utca (ulica Mira) keresztez. A két út kereszteződése közelében építették ki a város legnagyobb templomát, melyhez impozáns harangtorony is tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.