Bogar bárd meséi
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bogar bárd meséi | |
Szerző | J. K. Rowling |
Eredeti cím | The Tales of Beedle the Bard |
Ország | Egyesült Királyság |
Nyelv | angol |
Műfaj | fantasy/mese |
Sorozat | Harry Potter |
Előző | Harry Potter prequel |
Következő | A kviddics évszázadai |
Kiadás | |
Kiadó | Children's High Level Group |
Kiadás dátuma | 2008. december 4. |
Magyar kiadó | Children's High Level Group együttműködve az Animus Kiadóval |
Magyar kiadás dátuma | 2008. december 4. |
Fordító | Tóth Tamás Boldizsár |
Illusztrátor | J. K. Rowling |
Borítógrafika | magyar: Beleznai Kornél |
Oldalak száma | 130 |
ISBN | ISBN 978-963-9884-16-8 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bogar bárd meséi (eredeti, angol címén The Tales of Beedle the Bard) egyaránt egy képzeletbeli könyv J. K. Rowling Harry Potter regénysorozatában, és egy valódi könyv, melyet az írónő írt a regényfolyam mellé. A képzeletbeli könyvvel a sorozat utolsó kötetében, a Harry Potter és a Halál ereklyéiben találkozunk. A valóságos könyv 2008. december 4-én jelent meg.
A valóságos könyv eredetileg limitált kiadásban jelent meg; mindössze 7 példány készült belőle, mindegyik a szerzőnő által illusztrált, kézírásos munka. 2007-ben az egyik példány 50000 fontos kikiáltási árral került aukcióra, de végül 1,95 millió fontért kelt el; ezzel korunk legdrágább, aukción értékesített, kézírásos műve lett. A könyvből befolyó összegből az írónő jótékonysági alapítványa kampányát támogatta.
A könyv végül 2008. december 4-én került a nagyközönség elé, bevételeit a Children's High Level Group-nak ajánlotta fel az írónő.
A Harry Potter-sorozatban
[szerkesztés]A Bogar bárd meséi kitalált könyvként először a 2007-es Harry Potter és a Halál ereklyéiben jelenik meg, a hetedik és egyben utolsó kötetben. A könyvet Albus Dumbledore, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola korábbi igazgatója hagyományozta Hermione Grangerre. A könyv meghatározása szerint tündérmesék népszerű gyűjteménye varázserővel rendelkező gyerekek számára. Ám, amíg Ron Weasley ismeri a történeteket, addig Harry Potter és Hermione Granger még csak nem is hallottak róluk, mivel varázstalan családban nőttek fel.
A könyv, amelyet Hermione megkap - Dumbledore akarata szerint - csak egy másolata az eredeti, kitalált könyvnek. A könyvet egy ősi-kinézetű kis könyvként írják le, melynek gerince foltos és repedezett. A regényben is szerepel, miszerint a borítóján egy dombornyomott, rúna szimbólumokkal írt cím szerepel.
A könyv bevezető szerepet tölt be a Halál ereklyéinek bemutatásában. A három testvér meséje fölött Hermione Granger egy furcsa szimbólumra bukkan, amelyről később Xenophilius Lovegood által kiderül, hogy az Ereklyék szimbóluma. A háromszög a láthatatlanná tévő köpenyt, a háromszögön belüli kör a feltámadás kövét, a függőleges vonal pedig a bodzapálcát reprezentálja.
A három tárgy magában a mesében is említésre kerül, s a Peverell fivéreknek tulajdonítják őket, akikről kiderül, hogy Harry elődjei voltak. A regény vége felé maga Albus Dumbledore is megerősíti Harry és a Peverellek kapcsolatát; illetve megállapítja, hogy valószínűleg a három fivér az ereklyék megalkotója.
A kiadványokban 2008 decemberében megjelent, Rowling által írt bevezetésben az írónő megemlíti, hogy Bogar bárd, a fiktív karakter Yorkshire-ben született, és a 15. században élt, illetve különösen dús szakállal rendelkezett.
A kiadás története
[szerkesztés]A könyv megírásába Rowling nem sokkal a hetedik Harry Potter regény befejezése után kezdett bele. Egy rajongóival folytatott interjú során kijelentette, hogy más könyveket is használt inspirációs forrásként a mesékhez. A három testvér meséje – amely az egyetlen olyan történet, ami teljes egészében benne foglaltatik A halál ereklyéiben –, Geoffrey Chaucer Canterburyi mesékjében megjelenő A búcsúárus meséje ihlette.
Ismertető
[szerkesztés]A könyv a varázsló gyermekek által jól ismert meséket gyűjti össze, egy igen régi rúna-írásos kiadás „Hermione Granger által írt” új fordítása alapján. Az egyes történetekhez maga Albus Dumbledore írt magyarázó szöveget.
A könyv az alábbi meséket tartalmazza:
- A varázsló és a pattogó fazék: A könyv első meséje. Egy bölcs varázsló mugligyűlölő fiának a sorsáról szól, miután édesapja halála után örököl egy minden bajt gyógyító fazekat. A faluban kitör a nyavalya, a varázsló viszont nem akar segíteni. Miután a fazék előadja azokat a betegségeket amiket a falu emberei produkálnak, a varázsló kénytelen folytatni apja munkáját.
- A szerencse színes szökőkútja: A szökőkút szerencsét biztosít az embernek holtáig. Négy vándor indult el útján, ám végül csak egy ért célba. Az út végén rájönnek, hogy már mind megtalálták a boldogságot, csak eddig nem vették észre.
- A mágus szőrös szíve: Talán a legmorbidabb mese. Hasonlít ahhoz, hogy a lelket külön tárgyakba zárják, ám itt egy szívről van szó.
- Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönk: A mágiával talán legtöbbet foglalkozó mese. Animágiáról is szó van benne, természetesen a jó oldaláról. Ismét szó van arról, hogy a muglik tudatlanok. Egy király felfogad udvarába egy csalót, aki varázslónak állítja magát, de igazából csak egy közönséges mugli. Ennek a „sarlatánnak” meg kéne tanítania az ostoba királyt a varázslás művészetére, de persze ez nem sikerül neki. A csaló később rájön, hogy Nyiszi, a király mosónője egy valódi boszorkány és bajba keveri, de végül a gonosz megkapja méltó büntetését.
- A három testvér meséje: Ismert mese a hetedik könyvből. A három testvér éppen vándorol, mikor egy folyó állja útjukat, de ők mégis átjutnak. Ekkor megjelenik nekik a Halál és „ajándékokat” ad nekik. Az első két testvér ostoba módon használja a „jutalmat”, de a legkisebb testvér helyesen. Ő boldogan élt, míg öregségére meg nem halt.
Magyarul
[szerkesztés]- Bogar bárd meséi; ford. Tóth Tamás Boldizsár; Animus, Bp., 2008
Források
[szerkesztés]- Uzseka Norbert könyvajánlója Ekultura.hu, 2009. január 18.
- A kötet adatlapja Moly.hu