Bagyan

	Bagyan
	; Bagyan zászlaja
	; Bagyan zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Selmecbányai
Rang	község
Polgármester	Ľubica Kuková
Irányítószám	969 01 (pošta Banská Štiavnica 1)
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	BS
	Népesség
Teljes népesség	167 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	427 m
Terület	15,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 19′ 49″, k. h. 18° 50′ 29″48.330278°N 18.841389°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 49″, k. h. 18° 50′ 29″48.330278°N 18.841389°E
	Bagyan weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bagyan témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bagyan (szlovákul: Baďan) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 2001-ben 224 lakosából 216 szlovák volt.

Fekvése

Selmecbányától 18 km-re délnyugatra fekszik, Kalászi tartozik hozzá.

Története

1245-ben villa Badan néven említik először. Kezdetben az esztergomi érsekség birtoka, melynek a falu tizedet fizetett. Később IV. Béla az bozóki apátságnak adta. A 14. századtól a 19. századig különböző nemesi családok birtoka volt. A 16. századtól a település állandó török fenyegetettségben élt. 1715-ben malma, kúriája és 20 háztartása volt. 1828-ban 46 házában 279 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "BAGYÁN. v. Bagyon. Tót falu Hont Vármegyében, birtokos Ura Zsemberg Uraság, 90lakosai katolikusok, fekszik Prentsfalvátol, mellynek filiája nem meszsze. Nevezetesíti e’ helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a’ ki a’ Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt, és érdemet szerzett; termő földgye soványas: de fája mind a’ két féle elég, nem külömben legelője is, szőlő hegye nintsen, de e’ fogyatkozását helyre hozza Selmetzhez való szomszédsága, melly töle ugyan távolka fekszik; de vagyonnyait ottan jól eladhattyák, melly okból második Osztálybéli" ^[2]

Fényes Elek szerint "Bagyon, tót falu, Honth vgyében, Selmecztől délre 2 mfd., 23 kath., 245 evang. lak. Földje kősziklás és sovány, de fenyves, bikkes, nyirjes erdeje szép. Evang. templom. F. u. Zsembery fam. – Itt született Valaszky Pál nevezetes tudós. " ^[3]

1910-ben 235, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellege továbbra is megmaradt, lakóinak egy része Selmecbánya üzemeiben dolgozik.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1685-ben épült későreneszánsz stílusban, a 19. század elején átépítették.

Külső hivatkozások

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]