Andradit
Andradit | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Andradit témájú médiaállományokat. |
Az andradit (kalcium-vas nezoszilikát) a IV. Szilikátok ásványosztályon belül a gránátcsoport ásvány együttesébe tartozik. Szabályos kristályrendszerben kristályosodik, leggyakrabban a rombdodekaéder és deltoidikozi-tetraéder lapjai jelennek meg kristályain. Szépen fejlett kristályait gyakran ékszer-kőnek is használják.
Nevének eredete
[szerkesztés]Brazíliában a 18. században fedezték fel, nevét a felfedezőről, José Bonifácio de Andrada e Silva portugál mineralógusról kapta.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]- Képlete: Ca3Fe3+2(SiO4)3
- Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
- Sűrűsége: 3,8–3,9 g/cm³.
- Keménysége: 6,5–7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: nem hasítható.
- Törése: kagylósan, könnyen törik
- Fénye: üveg vagy gyantafényű.
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
- Pora: fehér, színtelen.
- Kémiai összetétele
Különleges változatai
[szerkesztés]- Melanit, sötétvörös vagy fekete kristályok. Elnevezése a fekete színre utal, gyászékszerként használták. Kémiailag: Ca FeTi(SiO4)3. Titániumandraditnek is nevezik.
- Demontoid zöldes színű enyhe sárgás árnyalattal, melyet a krómszennyeződés okoz. Elnevezése a gyémánthoz való hasonlóságára utal. Az Urál-hegység középső szakaszán Jekatyerinburg közelében a Bobrovka folyó völgyében találták első példányait, 1853-ban, a cári korona díszítésénél is felhasználták. Urali smaragdnak vagy bobrovkai gránátnak is nevezik, az 1 karát fölötti példányok ritka ékkőnek számítanak. Kémiai összetétele azonos a melanitéval.
- Topazolit sárgás-zöld nagyon ritka változat, ami könnyen téveszthető a topázzal.
Keletkezése
[szerkesztés]Kontakt metamorf formában gyakran gránithoz kötődően keletkezik. A metamorf képződésben sokszor különféle palákhoz és szerpentinekhez kapcsolódik. Szkarnosodás során is keletkezik. Hasonló ásvány: az almandin és a pirop.
Előfordulásai
[szerkesztés]Több centiméter nagyságú kristályai is előfordulnak Oroszországban a középső urali területeken. Franciaországban, Németországban Kaiserstuhl közelében, Olaszországban Livorno közelében, a topazolit Genova és Torino környékén, melanit a Vezúv közelében és Elba szigetén. Norvégiában barnás-fekete kristályokban Arendal közelében. Az Amerikai Egyesült Államokban Észak-Karolina és New Jersey szövetségi államokban vöröses-fekete példányokat találtak. Brazília területén több helyen. 1996-ban Namíbia területén találták meg a demontoid szép példányait.
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Cris Pellant: Kőzetek és ásványok. Magyar Könyvklub. Budapest. 1993.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974