A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete

      1. §. A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. E cél megvalósitásának eszköze: a dolgozók uralmának biztositása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmivestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és biráskodik azok megszegői felett.

      2. §. A legfőbb hatalmat a munkások, katonák és földmivesek tanácsainak országos gyülése gyakorolja. A magyarországi Tanácsköztársaságban minden nemzet, ha összefüggő, nagyobb területen él, külön nemzeti tanácsot és intézőbizottságot is alkot. A különböző nemzeti tanácsok alakitását egymáshoz való viszonyát és a föderalisztikus alapon álló magyarországi Tanácsköztársaság végleges alkotmányát a tanácsok országos gyülése fogja megállapítani.
      3. §. Az állami élet összes döntő fontosságu kérdéseinek szabályozása és irányitása a munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyülésének hatáskörébe tartozik. A magyarországi proletariátus diktaturáját a tanácsok országos gyülése a helyi munkás-, katona- és földmivestanácsokkal együtt gyakorolja.
      4. §. A tanácsokat első izben a Forradalmi Kormányzótanács hivja össze.
      5. §. A munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyülésének tagjait a megyei és városi tanácsok választják. A megyei és városi tanácsok minden ötvenezer lakos után egy tanácstagot küldenek a tanácsok országos gyülésébe.

      6. §. A falvak és városok ügyeit a munkások, katonák és földmivesek helyi tanácsai intézik. Általában abban a kérdésben, hogy valamely község falu-e vagy város, a régi közigazgatási beosztás irányadó. Minden hatezer lakosnál kevesebbet számláló község azonban falunak, minden huszonötezer lakosnál többet számláló község városnak számit még akkor is, ha a régi közigazgatási beosztás máskép rendelkezik.
      7. §. A falu tanácsába a falu dolgozó népe minden száz lakos után egy tanácstagot küld. A tanács azonban nem állhat háromnál kevesebb és ötvennél több tagból.
      8. §. A városi tanácsba a város dolgozó népe a város minden ötszáz lakosa után egy tanácstagot küld. A városok háromszáznál nagyobb taglétszámu tanácsot nem választhatnak. Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakitanak, amelybe a kerület minden ötszáz lakosa után egy tanácstagot küld. A kerületi tanács azonban legfeljebb háromszáz tagból állhat. A kerületi tanácsok lakosságuk számának arányában küldenek tagokat Budapest ötszáz tagból álló központi tanácsába.
      9. §. A falusi és városi tanács az ügyek közvetlen intézésére intéző-bizottságot alakit. Az intéző-bizottság a falvakban legfeljebb öt, a városokban és Budapest kerületeiben legfeljebb husz tagból állhat. A budapesti központi tanács nyolcvan tagu intéző-bizottságot alakit. A központi tanács intéző-bizottságának tagjai egyuttal tagjai a munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyülésének is.
      10. §. A falusi és városi tanácsok alakitják meg a járási munkás-, katona- és földmivestanácsot. A járási tanácsba ugy a falvak, mint a határos városok tanácsai minden ezer lakos után egy-egy tagot küldenek. A városok küldöttei azonban a járási tanács tagjainak legfeljebb felét tehetik ki. Azok a városok, amelyek ugyanazon vármegye több járásának területével határosak, minden járási tanácsba küldenek ki tagokat, de a városok által a járási tanácsba küldött tagok száma együttvéve nem lehet több a tanács felénél. A járási tanács tagjainak száma hatvannál nagyobb nem lehet.
      11. §. A járási tanácsok tagjait a városi tanács tagjai és a falusi tanácsok választási megbizottai választják. Minden falusi tanács egy választási megbizottat választ. A választást olyan járásban, amely várossal nem határos, a járás székhelyén, olyan járásban pedig, amely egy vagy több várossal határos, a szomszédos legnagyobb városban kell megejteni.
      12. §. A járási tanács ügyeinek közvetlen intézésére legfeljebb tizetöttagu intéző-bizottságot választ.
      13. §. A megyei munkás-, katona- és földmivestanácsokat a megye területén levő városi és járási tanácsok választják. A megye területén levő törvényhatósági jogu városok is küldenek tanácstagokat a megyei tanácsba. Minden ötezer lakos után egy megyei tanácstag választandó. A megyei választási bizottság határozza meg, hogy egy-egy város, illetőleg járás hány tanácstagot küld a megyei, illetőleg a városi tanácsba. A megyei tanács tagjainak száma nem lehet háromszáznál több.
      14. §. A megyei tanács ez ügyek közvetlen intézésére legfeljebb negyven tagból álló intéző-bizottságot választ.
      15. §. A falusi, városi, járási és megyei tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeleteit végrehajtani, a területükön élő dolgozó népesség gazdasági és kulturális jólétét mindenkép előmozditani és a területükön felmerülő összes helyi jelentőségü ügyekben intézkedni.
      16. §. Az intéző-bizottságok azoknak a tanácsoknak felelősek, amely tanácsok a bizottságokat kiküldötték. A falusi tanácsot és a falu intéző-bizottságát ellenőrzi a járási tanács és intéző-bizottsága. Ez utóbbiakat a megyei tanács és intéző-bizottsága. A városi tanácsokat és intéző-bizottságaikat közvetlenül a tanácsok országos gyülése ellenőrzi.
      17. §. Budapesten a kerületi tanácsok és bizottságok fölött az ellenőrzést a központi tanács és annak intézőbizottsága gyakorolja.
      18. §. A fölöttes tanácsnak vagy intéző-bizottságnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatni.

      19. §. A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb emlitett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és válaszhatók továbbá a vörös hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették.
      20. §. Választók és válaszhatók más állam polgárai is, ha az előbbi §-ban emlitett feltételeknek megfelelnek.
      21. §. Nem választók és nem válaszhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett büncselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az időnek tartalmára, amelyet az itélet megállapit.

      22. §. A Forradalmi Kormányzótanács minden városban, Budapesten pedig minden kerületben választási bizottságot állit fel a városi tanácsi választások intézésére. A falusi és járási választások intézésére a Forradalmi Kormányzótanács a megyei székhelyeken állit fel külön választási bizottságot, amelynek joga van nagyobb községekre vagy egész járásokra külön választási bizottságokat kinevezni.
      23. §. A szavazás a szavazatszedő bizottságok előtt titkosan, a jelöltek nevét tartalmazó listák leadásával történik. Azokat a jelölteket kell megválasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták.
      24. §. Azokban a falvakban és városokban, ahol a választók száma ezt megköveteli, több szavazatszedő bizottságot kell felállitani.
      25. §. A szavazatszedő bizottságok tagjait a választási bizottság küldi ki.
      26. §. A szavazásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A szavazatszedő bizottság összes tagjai mindkét példányt aláirják.
      27. §. Minden szavazásról szóló jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottságnak kell megküldeni.
      28. §. A választási bizottságok megállapitják a tanácsi választások eredményét. Az eredmények megállapitásáról két példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyv egy példányát megküldik a Kormányzótanácsnak. A Kormányzótanács felülbirálhatja a választási eredmények megállapitását és a szabálytalan választásokat megsemmisitheti.
      29. §. A falusi és városi tanácsok megválasztása után történik a járási, a járási tanácsok megválasztása után a megyei, a megyei tanácsok megválasztása után az országos tanács tagjainak megválasztása. Mindennemü választás érvénye felett végső fokon a tanácsok országos gyülése dönt. A tanácsok egyelőre hat hónapra alakulnak.
      30. §. A választók ugyanazon a módon, ahogy a tanácstagokat választották, visszavonhatják azok megbizását.
      31. §. Külön rendelettel szabályozza a Kormányzótanács azoknak a bizottságoknak a megalakitását, melyek a végleges alkotmány életbeléptéig egyes nemzetek ügyeinek intézésében döntenek.


Budapest, 1919. április 2.
A Forradalmi Kormányzótanács.